Látás zsibbadása, Kedves Érdeklődő!
Neurológia
Menü Nurológia-idegrendszeri betegsége - Stroke A stroke az egyik vezető oka látás zsibbadása felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet. A stroke-nak vagy más néven agyi érkatasztrófának látás zsibbadása típusát ismerjük, a vérzésest és az elzáródásost.
Különböző okok vezethetnek el eddig az állapotig pl. A stroke főbb rizikófaktoraira dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint, mozgásszegény életmód. A stroke hirtelen alakul ki innen kapta népies neveit, a szélütést, illetve a gutaütést és általában egyszerre több tünet is jelentkezik.
A stroke főbb tünetei: Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél közöttaz egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása. Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar aphasia.
Hirtelen elhomályosuló látás akár a megvakulásig iskettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése. Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok. Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún.
Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara. A felépülés és a rehabilitáció nagymértékben attól függ, hogy a stroke melyik agyterületet érintette, és mekkora volt a károsodás. Az agy jobb oldalának károsodása a baloldal mozgását és érzékelését károsítja, míg belső látásgyakorlat bal oldalé a jobb oldal mozgását és érzékelését, továbbá a beszédértést és a beszédet.
A stroke-on átesett betegnek romolhat a légzése, nyelése, az egyensúlya, a hallása, a látása és a hólyagműködése is.
A féloldali arcbénulás komoly nehézséget okoz a beszédben, rágásban és nyelésben. Ezért sok beteg nem tud később magától enni, hanem etetni kell őket.
A rehabilitáció célja, hogy az önállóság minél nagyobb fokban helyreálljon. A rehabilitáció során elsősorban a korábbiakban már elsajátított képességek újratanulását kell véghezvinni, például újra meg látás zsibbadása tanulni járni és beszélni. A stroke-ból való felépülés érzelmileg nagyon kimerítő lehet.
A számos fizikai mellékhatás mellett tehetetlenségérzés, frusztráció, depresszió és apátia alakulhat ki. Gyakori továbbá a csökkent libidó és a gyakori hangulatingadozás is.
A stroke utáni javulás egyénenként nagyfokú eltéréseket mutathat. Nagyon sok függ attól, hogy az agynak mely területei, és milyen mértékben károsodtak, illetve, hogy mi volt a kezelés. A gyógyuláshoz azonban a beteg személyisége, élettapasztalata és problémamegoldó képessége is hozzájárul.
Az optimális rehabilitáció eléréséhez elengedhetetlen a beteg motiváltsága is. A stroke mozgásterápiája a tünetektől függ: kar, láb torna: izomegyensúly kialakítása: tónusos izmok oldása, gyengült izmok erősítése; mimikai izmok tornája; tartás ,egyensúly és járáskép javítás Mire jó a gyógytorna?
