Amit az ember lát 1% -os látással
Főoldal » Képzőművészet » Látás, látvány, a keratitis a látás helyreáll Látás, látvány, illúzió A mulandóságra ítélt világ látása Sokszor merengtem a csillagos eget figyelve idő, tér és illúzió viszonyáról.
Ladakhban járva láttam a legtisztább égboltot.
Ahogy felnéztem, csillagok milliárdjai sorakoztak oly sűrűn egymás mellett, mint a mesefilmekben. A jó látási viszonyok talán a tiszta levegőnek voltak köszönhetőek, vagy a nagy magasságnak s a zavaró fények hiányának. Ez a sokmilliónyi csillag eltérő távolságra van tőlünk. Némelyik csak pár fényévnyire, de sok közülük akár több ezer fényévre kering tőlünk.
A csillagok távolsága a fény sebessége alapján határozható meg; egy fényév az a távolság, amit a fény egy esztendő alatt fut be, másodpercenként A csillagos ég múltbéli állapota Ha tehát felnézünk az égre, nem a csillagok mostani állapotát látjuk, hanem azt, ahogyan a távolabbiak több ezer, a közelebbiek néhány száz esztendeje léteztek.
Köztem és a végtelen között minden méteren más-más időzóna érvényesül. S ahogy igaz ez a csillagoktól a Föld irányába haladva, igaz megfordítva is: a jelen pillanat képe eszeveszett sebességgel halad a mindenség felé, hogy ott egyre táguló, ritkuló képként hagyjon benne örök lenyomatot.
S minél távolabb kerülünk a Földtől, annál régebbi lenyomatát láthatnánk az itteni életnek. Ha elég gyorsak volnánk, saját múltunk jövőjébe, azaz jelenünkbe is bekapcsolódhatnánk, de ha túl lassúak vagyunk, nemcsak jövendőnkről, de múltunkról is lekésünk.
Az a csillagos égbolt, amit látunk, ebben a formájában tulajdonképpen soha sem létezett és ma sem létezik. Mégis egyszerre láthatjuk Univerzumunk legkülső szélének sok ezer évvel ezelőtti állapotát, aztán a Földhöz közeledve a néhány évszázados történelmet, Naprendszerünkön belül pedig a néhány perce történt eseményeket a tágas térben.
A távoli csillagok, meglehet már nem is léteznek — bár még látjuk őket, mert képük, fényük folyamatban van —, lenyomatuk még érkezik hozzánk.
Szeretnék szürkehályogon operálni általános érzéstelenítés alatt
A fénysebesség korlátai miatt nem érzékelünk bizonyos változásokat, amik pedig fontosak volnának: a fényhez kötött érzékelés korlátozó küszöbértéket is jelent. Minden észlelésünk első korlátja a fény.
A csillagokkal könnyű a dolgunk, mert önfényűek, önnön fényüknél érzékelhetőek, de a körülöttük levő bolygókat vagy holdakat már nem láthatjuk szabad szemmel. Földi körülmények között is csak azt észleljük, amit megvilágít a fény. Ha gyönge a megvilágítás — például újholdas éjszakákon —, alig-alig látunk.
A természetközeli népek sokkal jobban látnak a sötétben, mint mi, hiszen szemüket nem gyengítette a folyamatos műfény. Sok állat sokkal élesebben lát, mint az ember, vagy egészen kifinomult technikával érzékeli a külvilágot. Gondoljunk csak a denevér radar füleire, mely sokkal pontosabb információt ad a sötétben őt körülvevő világról, mint a mi szemeink. A denevér magas hangot ad ki, mely a tárgyakról visszaverődve jelöli azok helyét, nagyságát és formáját. Az ember számára viszont csak az látható, amit egy külső fényforrás megvilágít.
És láttam — Budavári Evangélikus Egyházközség
Ezzel kiszolgáltatottá váltunk a külső fényforrással szemben, aminek a színe is fontos, hiszen meghatározásaink a Nap sárgásfehér fényénél igazak. Az ettől eltérő színű fények amit az ember lát 1% -os látással látványt nyújtanak, néha láthatatlanná téve dolgokat.
A filmes szakma gyakran használta ki a kék háttérből adódó lehetőségeket.
Lásd: Észlelés, percepció érzékszervi adatokra épőlő kognitív folyamat, feltételekhez kötött magasabb rendű agyi tevékenység. Érzékszervi tárggyá. Az ingerek átalakítását az érzékszervekben levő érzéksejtek receptorok végzik különféle vegyi és Az ember érzékszervei a szem, a bőr, a fül, az orr és a nyelv. Az emberi látás top 10 bizarr készsége Akif Hakan — a divat imázs Gyűjteménytipp — A Nippon Neo-Pop válogatása a Jacob Paulett Galériából 10 modern ország, ahol még mindig zajlanak a gyermekházasságok.
Amit az ember látása érzékel, nem más, mint a fény visszaverődése az objektumokról, amit pedig színként érzékelünk, az a különböző hullámhosszon visszavert fény. A tárgyaknak nincs színe, de különböző a sűrűségük és így más-más módon verik vissza a fényt.
Mi Történik a Tudattal a Halál Után? _ Rupert Spira magyar felirattal
A szemünk finomságától függ, hogy mi az a legkisebb módosulás, amit már színváltozásként érzékelünk. Nyilván ebben sem vagyunk egyformák, hiszen a kifinomultabb látással rendelkezők számára kisebb változás is észlelhető. Az anyagnak létezik olyan ritka formája, amit már nem látunk.
Ön mennyire látja jól a színeket? Most kiderítheti!
A levegő vagy a gázok többsége olyan csekély sűrűségű, hogy jelenlétüket képtelenek vagyunk látványként érzékelni. Így jó néhány finomabb, fizikai értelemben nagyon ritka jelenség sem látható számunkra: az aura, a gondolat s egyebek. Szabad szemmel nagyon kevesen érzékelik az aurát, bár bizonyos speciális technikákkal ma már tudnak aurát fényképezni, aminek a színe is látható.
- A vérnyomás ugrások fátylat és ködérzést okozhatnak a szem előtt, ennek oka a szem retina artériáinak torlódása, hosszú folyamat során a látóideg duzzadása alakulhat ki.
- Mi okozhat látászavart?
Akinek jó a szeme, láthatja, pontosabban érzékelheti a hő jelenlétét, hiszen a felforrósodott levegő másként engedi át a fényt, és kicsit torzítja a mögötte levő világot. A levegő esetében is létezik ilyen fényvisszaverődés, illetve -elnyelés, de a levegő amit az ember lát 1% -os látással ritka, hogy nincsen színe. Tegyük hozzá, szerencsére, hiszen különben nem látnánk semmit a környező világból, mert eltakarná a levegő!
A világ kiegészíthetősége A tárgyak egymásmögöttisége így is okoz némi nehézséget. Agyunk kiegészíti a hiányzó részeket, de ezt meg kell tanulnunk. Ha például szemből ránézek egy szekrényre, tudom, hogy van mélysége, de nem látom. Ha egy fa törzsét eltakarja a ház vagy a kerítés, tudom, hogy van törzse, bár nem látom. A világ kiegészítésének feladata nagyon gyakran okoz problémát.
Gondoljunk csak egy félig olvasható betűsorra, amit agyunk kiegészít és a teljes szót, fogalmat olvassa ki belőle. Az emberek többsége azt hiszi, az ilyen feladatokat mindannyian egyformán oldjuk meg, pedig ez messze nem így van.
Látás, látvány, illúzió
Mivel a világ kiegészítése nagyrészt tanulási feladat, nagyon nagy mértékben függ a szociális háttértől, az anya gondoskodó magyarázataitól, illetve az iskolától; de legnagyobb mértékben a rajztanulás szintjétől. Gyakran kaptunk olyan rajzfeladatot, hogy a frontálisan beállított modellt rajzoljuk le hátulnézetben.
A feladat számomra mindig kedves és izgalmas volt, főként az utolsó perc, mikor a túloldalról is megnézhettem a valóságot és összehasonlíthattam a rajzlapommal. A látvány és a tudat nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Látnak olyan dolgokat, melyek az egyszerű emberek számára nem amit az ember lát 1% -os látással érzékelhetőek. A tudat és a képalkotás kapcsolatát legjobban talán a képzőművészetben figyelhetjük meg.
Érdemes megnézni az egyiptomi, az indiai és az európai rajzokat és képeket.
Még soha nem láttam ilyet. Ezek közül legtöbb információt a látás közvetít felénk. Az örökölt kék színtévesztés tritanópia előfordulása ritka, a népesség mintegy 0. A színtévesztők gyakran a "színvak" jelzőt kapják, pedig csak a színlátás megváltozásáról beszélünk, amely kihatással van az életminőségre és a munkára.
Az egyiptomiaknál, mint ismeretes, nem volt jelen a perspektíva, képeiken a valóság minden részletét ábrázolták, még a takarásban levő részleteket is, kiterítve vagy egymás fölé helyezve.
Így tulajdonképpen sokkal több információhoz juthatunk, mint a nálunk megszokott perspektivikus képeken. A megjelenítendő környezet minden fontos részlete megtalálható és ezek egymáshoz való viszonya is egyértelműen felismerhető. Ez természetesen nem arra utal, hogy az egyiptomiak nem láttak perspektívát, hanem eltérő véleményt alkottak a képi ábrázolásról.
Azt jelenítették meg, ami számukra a legfontosabb volt. A perspektíva nélküli kép egy általános igazság megfogalmazására törekszik, ami nem csak egy irányból valós, hanem abszolút igazságnak tekinthető.
Bence Imre Alapige: Jel 5, Alapige: Jel 5, Keresztyén Gyülekezet! Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Ehhez hasonlóak a nálunk is alkalmazott a látásélesség normája felnőtteknél, nézeti rajzok. Az ilyen képek természetesen nem készíthetők el egy helyben ülve, amikor lerajzoljuk azt, ami látható. Egy kert valósághű ábrázolásához nélkülözhetetlen a terep bejárása, a sokszor láthatatlan részletek, csak bizonyos nézőpontból feltáruló apróságok megfigyelése.
Köd a szemében
Az látásvizsgálatok a távollátás szempontjából az emberábrázolásnál is a legjellemzőbb irányokat, nézeteket használták fel: a fejnél a profilt, a testnél a frontális nézetet, a lábaknál az oldalnézetet. Ilyen pózban sohasem áll az ember, teste mégis így képezhető le a legpontosabban; ráadásul ez a nézet az emberlétnek egy olyan amit az ember lát 1% -os látással és tiszta megfogalmazását adja, amely mentes szinte minden evilági anyagi jellemzőtől tudatlanság, szenvedélys a humán létezés isteni perspektíváját helyezi előtérbe, minimális karakterábrázolással.
Ugyanez figyelhető meg a régi indiai képeken is. Nincsenek túlrészletező természeti leírások, nincsenek árnyékok. Természetesen nem azért, mert nem látták, vagy nem tudták volna lerajzolni, hanem azért, mert az emberlét abszolút vonatkozásait igyekeztek megragadni.
Ez a lényeg szinte steril ábrázolása; ezért sosemvolt fákat és lehetetlen, eltúlzott arányokat, szemeket, tagokat alkalmaznak a festők, a leíró ábrázolás helyett a kvintesszencia megragadása végett.
