Más látás a vakoknál, BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM


Szóval vannak hasznos vírusok?

A mi vírusaink nem okoznak betegséget, nem is képesek szaporodni, és nem is nevezhetők vírusnak már, mert mindent kiszedünk belőlük, ami azzá tette őket. Ami vírus mivoltukból megmarad, hogy könnyen be tudnak jutni a sejtekbe, és pont ezért használjuk őket — hasznos genetikai információt juttatunk be velük a célzott sejtekbe. Vagyis vektorok. Más vektorok is vannak, de messze mintha a látás esni kezdett volna vírusok teszik a dolgukat a legjobb hatásfokkal.

A génterápiák nagy részében adeno asszociált vírusokat használnak vektorként. Ez teljesen biztonságos, és ma már képesek vagyunk arra, hogy más látás a vakoknál átírjuk a más látás a vakoknál DNS-ét olyan szakaszokra, amelyek az adott génterápiához kellenek. Az esetünkben ahhoz, hogy az emberi retinának azokat a sejtjeit, amelyek nem fényérzékenyek, az új genetikai információval fényérzékennyé tegyük, és ezzel helyreállítsuk a látást.

Több forrás áramlik a biotechnológiába, a befektetők most úgy gondolják, érdemes a terápiákba fektetni.

Nemcsak nálunk, hanem általában a terápiák kutatásában. Ennek egyszerű oka van: a klinikai vizsgálatok iszonyatosan drágák, még egy kisebb betegség esetén is millió dollárt emésztenek fel. Talán most elindulhat egy nagy társadalmi vita arról, hogy mire érdemes az emberiségnek költeni a pénzt: az orvostudományra, esetleg nagy autókra és látványos videójátékokra.

Ha valakit rákkal diagnosztizálnak, belátható közelségbe kerül a halálhoz, és az ijedtség kutatási pénzt hoz. Amikor viszont azt mondjuk, hogy a mai középkorúak harmada 80 éves korára látássérült lesz, kevésbé, hiszen hol van az még? A politikusok és a befektetők arra költenek, ami azonnali veszély, ami 30 év múlva lesz, más látás a vakoknál foglalkozzon más. Látjuk, milyen felkészületlenül más látás a vakoknál az emberiséget a koronavírus, beleértve az olyan gazdag országokat is, mint Más látás a vakoknál — pedig sok epidemiológus mondta, hogy bármikor jöhet egy más látás a vakoknál járvány.

Nő a várható élettartam, de életük utolsó szakaszát sokan valamilyen degeneratív neurológiai betegség hatása alatt töltik el.

Új kezelés segíthet visszaadni egyes vakok látását

Az agy óriási, sok mindent nem értünk a működéséből, és nehéz kutatni, mivel sok jelenséget csak az emberi agyon tudunk vizsgálni, állatmodelleken nem. A szem esetében még viszonylag szerencsések vagyunk, hiszen abba legalább be tudunk szúrni dolgokat.

A gyógyszergyárak húzódoznak pedig az olyan betegségektől, ahol nem tudnak öt éven belül eredményt felmutatni, hiszen a befektetőik ezt elvárják, és folyó kutatásaikat is csak a bevételeikből tudják finanszírozni. Ezért az időskori, degeneratív betegségek kutatását az nagy részben az államoknak kell az adófizetők pénzéből finanszírozni. Minket azonban nem a svájci állam, hanem egy svájci kanton, Bázel város kantonja támogat, a Bázeli Egyetemmel és a Novartis gyógyszercéggel együtt.

látás emberi ultraibolya

Ezenkívül állami tudományos grantekbol és tehetős magánemberektől is sok forrást kapunk. Kivételezett helyzetben vagyunk — talán négy hasonló méretű intézet van a világon, amelyik a szem betegségeire keres terápiát, és a miénk a legjobban támogatott. Fotó: Friedrun Reinhold — Személy szerint hogy kötött ki ezen a területen?

Minden vak visszakaphatja a szeme világát? - A vakság okai és kezelése

Az orvosi egyetemre jártam, mellette matematikát tanultam, a szemészet nem is érdekelt. Édesapám, Roska Tamás villamosmérnök, informatikus volt, chipeket tervezett, és őt viszont érdekelte a mesterséges látás.

  • Forrás: Pixabay A retina, vagyis az ideghártya az, ahol a szemünkbe érkező fény több sejtrétegen áthaladva, a pálcika és csapsejtekkel találkozva közvetített ingerré alakul az agyba.
  • Vakság – Wikipédia

A Berkeley Egyetemen dolgozó fiziológus, Frank Werblin modellezni szerette volna a retinát, ezért kereste fel apámat. Egy vacsorán én is találkoztam vele, így kerültem a látástudományba. Ez az irány már a múlté?

Nem minden TAPASZTALT sofőr tud róla...

Túl drága volt, és lettek egyszerűbb megoldások. Egy egész elektronikát betenni a szembe sokkal bonyolultabb, mint egy szerkesztett vírust beinjektálni.

MVGYOSZ mainpage - Useful information of the federation

Ráadásul az emberek nem nagyon szeretnek elektronikát építeni a szemükbe. Édesapámtól tanultam a matematikát, és nagyon szerettem, az orvosi egyetemen viszont annyira nem használtam, hogy úgy éreztem, elfelejtek gondolkozni. Nagyon szerettem, de ott tanulni kellett, nem valamit bizonyítani vagy mélyen megérteni. Én emellett minden reggel valamilyen bizonyítással kezdek, mert ez beindítja az agyamat. Ez olyan, mint a reggeli futás.

A vakok újra látni fognak – ezzel lett a világ egyik legfontosabb tudósa a magyar biológus

Ha dekoncentrált vagyok, és elkezdek matekozni, az agyam átkattan egy olyan gondolkodásmódra, aminek hasznát veszem a napi munka folyamán. Kétségkívül ez a legismertebb munkánk, hiszen a területnek mi raktuk le az alapjait. Tizenöt éve kezdtünk el dolgozni azon, hogy kifejlesszünk egy technológiasort, amivel eljuthatunk oda, hogy nem fényérzékeny sejttípusokat fényérzékennyé tegyünk, és remélhetőleg egy teljesen vak emberbe vissza tudjunk hozni valamiféle látást.

Tizenöt éve ennek a sornak egyetlen eleme más látás a vakoknál állt rendelkezésre: nem volt vírus, amivel be lehetett vinni a sejtbe az új genetikai információt, nem tudtuk kellő mélységben tanulmányozni az emberi retinát, és így tovább.

az emberi látás mértéke

Ezeket mind meg kellett oldani, és az utóbbi két évben jutottunk el a klinikai kísérletekig. Azóta Japántól Franciaországon át Amerikáig beindult a látás-visszaállító génterápia.

valami lett a látással

Most már talán kijelenthetjük, hogy komolyan veszik. Sőt, aligha van magyar ember a világon, akit ennyire komolyan vesznek. Roska Botond előad a Körber-díj hamburgi városházán rendezett átadóján De milyen vakságok vannak egyáltalán? Utóbbi nehezebb dió: a zöldhályog vagy az időskori makuladegeneráció esetében ma még csak ötleteink vannak, hogy hogyan tudnánk segíteni.

  • Az aliglátók például látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben viszont csupán a fényt érzékelik.
  • Látássérülés - BME Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság

A teljes vakság esetében előrébb járunk. Ennek alapvetően két típusa van. Az elsőnél megvan a látóideg, a szem össze van kötve az aggyal.

szerzett látásbetegségek

Itt zajlanak a klinikai kísérletek, ezen a héten adtunk be egy cikket az első betegekről. A második esetben, amikor elsorvadt a látóideg, még nem tartunk itt. Dolgozunk rajta, de az alkalmazástól még messzebb vagyunk.

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Viszont legalább már tudjuk, mit kellene csinálni. Hogyan tud egy ilyen ember agya képi információt feldolgozni, amikor még sohasem tapasztalt ilyet? Úgy tűnik, hogy a veleszületett vakok agya is megbirkózik az új típusú ingerrel. Kínában találkoztam olyan, örökletes szürkehályoggal született kislánnyal, akinek 10 évesen cserélték ki a szemlencséjét a fejlett országokban ez rutineljárásakkor látott először életében.

Egy héten belül már tudott segítség nélkül közlekedni, tehát van remény rá, hogy a mi módszerünk is tud segíteni a vakon született embereken.

Vannak statisztikák, de megbízhatatlanok.

Országról országra mások a diagnosztikai kritériumok. Viszont tudjuk, hogy egyre többet, mivel az átlagéletkor növekedésével egyre gyakoribb az időskori vakság. Kimutatták, hogy aki mediterrán étrenden él, azoknál masszívan csökken az időskori makuladegeneráció kialakulásának esélye.

Az erős rövidlátás pedig időskori makuladegenerációhoz, zöldhályoghoz és retinaleváláshoz vezet.