A látás gyorsabb, mint az ember
Helyesebben szólva: ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését. A kamera optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg. A szivárványhártya írisz a kamera fényrekeszével blende mutat analógiát. A szembogár pupilla megfeleltethető a blendenyílásnak. Az üvegtesti tér a kamera lencséje és a fényérzékelő elem közti távolságnak, az ideghártya retina pedig a fényérzékelő elemnek felel meg.
A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya corneaa belső — glaukóma és myopia képes — kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi.
A szaruhártya a külvilág felé zárja le a szemet. Feladata a környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának elvégzése. A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt. A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét.
Miért nehéz lecsapni a legyet?
A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják. Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete megnő, a szembe több fény jut. A pupillaméret változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének a kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson.
A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a látás gyorsabb fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig arányban változhat. A szemlencse sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni. A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi képként a szem hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja.
Neurológiai szempontból látórendszerünk működése röviden a következő: a szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunk látóközpontjába vezetnek. A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de ezt agyunk térbeli képpé alakítja át.
2.2. A színlátás és világosságérzékelés folyamata
Nézzük meg ezt a folyamatot kicsit részletesebben is! A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a mint az ember és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal. A retina a központi idegrendszer közvetlen kiterjesztésének, az agy részének tekinthető.
A retinán elhelyezkedő, fényt érzékelő kétféle receptort az alakjuk alapján csapnak és pálcikának hívjuk. A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást. A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb és csonka kúp alakú, legnagyobb átmérőjük kb.
A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek. A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké.
A látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják számunkra a színes látást. Ezt az teszi lehetővé, hogy három különböző pigment tartalmú csap létezik, így beszélhetünk vörös fényre, zöld fényre és kék fényre érzékeny csapokról. A színérzékelés fotokémiai úton jön létre. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké.
Pálcikák és csapok a retinán elektronmikroszkópos felvételen Forrás: : www.
Az emberi test A látás 1 rész
A szem optikai tengelyének vonalába, a látósugárba esik a mm átmérőjű sárga folt macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken. A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mint az ember átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és ahol a látósejtek sűrűsége a legnagyobb. A sárgafolt mikroszkópi képe Forrás: Orvosi Fizikai Gyakorlatok Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolamintegy csapsejttel rendelkezik és gyakorlatilag pálcikamentes.
Ha a fovea centralis metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan egymáshoz tapadva láthatók, ráadásul itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak és sűrűbben helyezkednek el.
A látógödöri látás teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, pl. Összehasonlításul a telihold képe a retinán kb.
A sárga foltban már pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge 3 fok a függőleges és fok a vízszintes síkban. Ugyan a sárgafolti látás is éles, de közel sem annyira, mint a látógödöri látás.
Emberi szem
A sárgafolt biztosítja számunkra az olvasást. A foveától távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét.
A receptorok és a látásélesség eloszlása a retinán Forrás: A szem optikája — Orvosi Fizikai Gyakorlatok A mm átmérőjű látóideg mintegy egymillió idegszálat tartalmaz. Ha ezt összevetjük a csapok és pálcikák számával, akkor megint előbukkan az analógia a mai, veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépekkel, hiszen a retinában információtömörítés jön létre.
Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár, A látás gyorsabb, mint az ember
A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem egyenletes. A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, vagyis itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít egy idegrost.
Itt tehát már igen jelentős a tömörítés. Másként megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép előfeldolgozását. Látásélesség logaritmikus skála retina idegsejtjei a keresztirányú összeköttetések révén érzékelik az egymás melletti receptorok intenzitáskülönbségének a mértékét. Az egybefüggő, egyszínű területek képének közel azonos intenzitású jeleit csak összegzett, tömörített formában továbbítja a retina az agy felé.
Mi okozhat látászavart? Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus A látászavar számos okkal magyarázható: lehet egyszerű látásromlás, de okozhatja akár daganatos megbetegedés is, ezért érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha panasza van. A látászavarok alapvetően két típusra oszthatóak: az ok a szemben van, az ok a központi idegrendszer betegségével hozható összefüggésbe. Az előbbivel a szemészet, az utóbbival a neurológia foglalkozik, de a klinikákon vannak speciálisan képzett szakemberek, a neuro-ophthalmológusok, akik a neurológiai eredetű látászavarok szakértői. Milyen okai lehetnek a látászavarnak?
A tárgyak széleinek élei, határoló vonalai, valamint a látótérben megjelenő mozgás már nagy intenzitáskülönbséget jelent, és ekkor a retinától is részletes információkat kap az agy. Ha a foveolától kifelé távolodunk a retinán, a színérzékeny csapok számának csökkenésével arányosan csökken a szem színlátó és részletlátó képessége is, ugyanakkor fokozatosan nő a mozgásérzékelés. A perifériális látószög mindkét oldalra 90 fok.
Navigációs menü
Szinte hihetetlen, de csupán 1 fokos szögben látunk élesen. Az a tény, hogy ennél sokkal nagyobbnak tűnik az éleslátás területe a szemünk gyors működésének köszönhető, amelynek során a gyors és hirtelen, illetve a lassabb szemmozgások váltogatják egymást.
A pásztázó szemmozgások — melyek valójában nem is tudatosulnak bennünk — ellenére a külvilágot statikusnak érezzük. Erről az agyunk gondoskodik.
Szemromlás okai
Mivel a látás gyorsabb látás szorosan összefügg agyunk kategorizálási képességével, ezért a látást meg kell tanulni. Fiziológiai szempontból a szemünk már születéskor képes a látás gyorsabb a felnőttkori látás szintjén működni, ennek ellenére egy újszülött teljesen más képet lát mint az ember külvilágról, mint egy felnőtt.
A csecsemő kezdetben csak homályos foltokat lát a szemével, majd egy tanulási folyamat során válnak képpé ezek a foltok. Hónapok, évek során jön létre agyunkban egy olyan képadatbázis, ami rendkívül jó alakfelismerő képességgel ruház fel bennünket. A tárgyakat hároméves korunkra már kis részletekből is nagy biztonsággal ismerjük fel, a képadatbázisban korábban létrehozott mintákkal történő összehasonlítás révén.
Az átlagosnál mint az ember jobb látású embereknél, valamint igen jó fényviszonyok között ez az érték elérheti a 0,5 ívprcet is. Szemünk két egymáshoz közeli fekete pontot vagy vonalat akkor képes egymástól elkülönülten látni, ha köztük 1 ívpercnyi távolság van. Az ívpercben meghatározott felbontóképesség előnye, hogy független a nézés távolságától.
A szem felbontóképessége a tisztánlátás távolságában, vagyis kb. A szem színfelbontása sokkal rosszabb, mint fekete-fehér felbontása. A színes képpontokra vonatkozóan a felbontóképesség mindössze ívperc A a látás gyorsabb szélén a látásélesség jelentősen romlik, az 1 szögperc helyett elérheti az 1 szögfokot.
Látszik-e a Kínai Nagy Fal a Holdról, avagy a pekingi kacsa esete. Még manapság is tartja a látás gyorsabb az a nézet, hogy a Kínai Nagy Fal az egyetlen olyan ember alkotta építmény, mely a Holdról még szabad szemmel is látszik. Ennek eredete egy as évekbeli amerikai képregényhez vezethető vissza, és igazságtartalma teljes mértékben nélkülöz mindennemű tudományos megalapozottságot.
Nézzünk néhány adatot a Nagy Fallal kapcsolatban: az i. A fal tulajdonképpen nem más, mint egy erődítmény rendszer, mely különböző korokban épült falszakaszokból tevődik össze.
Pontos hosszát nem sikerült megállapítani a mai napig: egyes adatok szerint km, más meghatározások km hosszúságura becsülik a méretét. Átlagos magassága 10 méter, szélessége pedig nagyjából méteresre tehető.
Összes érzékszervünk közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához. Az orvosi élettan tankönyve Digitális Tankönyvtár A rövidlátás egészségesen él Az állatok egy részénél, főként a zsákmányállatoknál a szemek egymásnak háttal, a fej két oldalán találhatók, mivel ez biztosítja a lehető legnagyobb látómezőt. A látórendszer két fő részből áll.
Gondolkodjunk kicsit: ha a Holdról lehetne látni a Nagy Falat, akkor a A látás gyorsabb is észlelnünk kellene egy méter széles alakzatot. Hamar rájöhetünk, hogy ez teljes képtelenség.
De ha ez nem elég meggyőző, akkor álljon itt néhány tudományosabban megalapozott gondolat magáról a látásról! Az emberi szem felbontóképessége 1 ívperc.
Ez a Föld-Hold kilométeres átlagos távolságából nézve kb. Ahhoz, hogy észlelni tudjunk egy 10 méter széles falat, egy méter átmérőjű óriástávcsőre lenne szükség.
Ilyen méretű távcső nincsen és nem valószínű, hogy a következő évtizedekben épülni fog. Szabad szemmel a Holdon látunk ugyan különböző foltokat, de nem látunk egyetlen krátert sem. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Holdon nincs egyetlen km átmérőjű kráter sem. Kicsit más a helyzet akkor, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy látszik-e a Kínai Nagy Fal az űrből.
A föld a látás gyorsabb keringő űrhajók km-es magasságából, kedvező légköri viszonyok mellett már látszik a Kínai Nagy Fal, mint ahogy a piramisok, a hollandiai gátak, vagy jó néhány város repülőtere és sugárútja.
Igaz ugyan, hogy az első kínai űrhajós, Jang Li-Vej nem látta a Falat, de például Eugene Cernan a látás gyorsabb, aki háromszor járt az űrben és egyszer a Holdon is észlelte szemműtét, ha látás 2 Nagy Falat az űrből. A szem érzékenysége A szem fényérzékenysége hihetetlenül széles fénysűrűség tartományt ölel át. Az áthidalt tartomány intenzitáskülönbsége tíz nagyságrendű.
Mindenki tudja, hogy erős napsütésben jól látunk, de az már kevésbé ismert, hogy bizonyos körülmények között akár foton érzékelésére is képesek vagyunk. Persze ehhez adaptációra, vagyis a látótér fénysűrűségéhez és a színváltozásokhoz történő alkalmazkodásra van szükség.
- Szemész képzés
- Szemromlás tünetei és kezelése Romlik a szeme?
- Látás 0 75 mennyi
- Miért nehéz lecsapni a legyet?
Amikor jó fényviszonyok közül csökkent megvilágítású, vagy megvilágítás nélküli területre kerülünk, sötétadaptációról, amikor pedig egy sötét helyről jól megvilágított helyre megyünk, úgy világosra adaptálásról beszélünk.
A teljes sötétadaptáció percet is igénybe vehet, a világosra történő adaptálás viszont csak néhány másodperc. Adaptáció nélkül is látunk, de ilyenkor a szem fényérzékenysége csak három nagyságrendű. Érdekességként megemlítjük, hogy a szemlencse rostos szerkezete miatt látjuk az égitesteket csillag formájúaknak.
A szem felépítése és működése
Ha fényképet készítünk az éjszakai égboltról, akkor látható, hogy az égitestek világító pontok. Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft.
