Hogyan javítottam a látásomat a testmozgással. Látod nem látod - Okos Doboz hogyan javítottam a látásomat

Banner Inspiráló történetek A látás javítható. Ez a mondat az, amit ha valaki elhisz, akkor elindulhat a javulás felé. Ehhez adok támogatást azzal, hogy közzéteszek inspiráló történeteket olyanokról, akiknek az orvosok által lehetetlennek tartott állapotokból javult meg a látásuk.

Elviselhetetlenül száraz volt akkor a szemem, s mivel Ön megerősitett abban is, hogy a szemünkben minden benne van, amire szüksége van, a cseppek használatát is abbahagytam. Úgy hogyan javítottam a látásomat a testmozgással fokozatosan javul a látásom, s március án elkezdtem bizonyos kicsi hullámokban tökéletesen látni a részleteket.

Mióta beszéltünk, rendszeres testmozgást végzek, hogy legyenek izmok, amik megtartják a nyakam az egész testem. Tudatosabban kezdtem étkezni, nagyon nagy százalékban beépitettem az étkezésembe a nyers ételeket, illetve zöldség -gyümölcsleveket, a csiráztatott magokat, a házilag fermantációval savanyitott zöldségeket,sokkql kevesebb kenyeret, helyette sok mandulát, tökmagot, lenmagot, diót stb fogyasztok, elhagytam a cuktot, csokoládékat.

Csak mézet használok, abból is keveset. Tesztelem mi a legjobb.

Látás torna látáshoz

Beépitettem a napirendembe a rendszeres chi kung gyakorlatokat, jógát-relaxációt, arcmasszázst, légzőgyakotlatokat.

Tanulom, a gyakorlatokat is, a létezést is.

A legfontosabb legutóbbi döntésem az volt, hogy elkezdtem gyakorolni, hogy a prioritás én legyek. Azelőtt a munka volt, hogyan javítottam a látásomat a testmozgással többiek, a valós és vélt elvárások. Tehát valóban nagyon sok mindennek alávetettem magam, s menekültem sok mindentől belül is ezek miatt, sokszor a fizikai munkába is mebekültem. Alá voltam vetve még a sietségemnek, a felpörgetettségemneknek is, sokszor kaptam magam azon, hogy kapkodva veszem a levegőt, vagy amikor koncentráltam elfelejtettem levegőt venni: a lelkem loholt a testem után, ami sietve, kényszeresen vonszolta magát a feladat után,olyan voltam,mint aki viz alatt létezik sodorva mindenféle behatás által s,csak nagy ritkén képe e hogyan javítottam a látásomat a testmozgással emelkedni,s kapkodva levegőhöz jutni,s aztán megint bisszamerül a levegőtlenm sodrott állapotba.

Felismertem magam abban, ahogy leirta Ön is a jellemzőit a hypermetrope astigmat-os embernek, bár csöppet se könnyű szembesűlni, észrevenni mindezeket. Mindebben a folyamatban kezdem megérteni, hogy a kulcsa az EGÉSZ-ségnek, a minél elengedettebb, megpihentebbfelszabadultabb állapot. Igy elkezdtem dalolni, -csak úgy, egy-egy számomra fontos szót eldalolok, ahogy jön,vagy táncolni is akár- leheveredni a fűben akármikor, ha esik, ha fúj, ha jól esik… Tehát elkezdtem azt tenni, ami kedvemre van.

S a rajzolásom is igy alakult ezzel együtt, dalolva felszabadultan.

1. Sérülés Mit kell otthon csinálni látásból.
2. III — A testnevelés alól ideiglenesen vagy állandóan felmentettek.
3. RÓLUNK – Gyors és hatékony edzés – Életmódváltás – Fitt és gyors receptek | Fitt és most

LÉLGEZVE elvárás-és teljesitménymentesen rajzolok-talán emlékszik rajztanár vagyok -s elengedtem az ezzel kapcsolatos félelmeimet, görcseimet is, mert attól féltem, hogy majd nem tudok rajzolni, ha nem látok jól… Az első dolog, miután letettem a szemüvegemet, hogy elkeztem anélkül rajzolni, s előszőr nagyban, s jól ment.

Ez nagyon megörvendeztetett. Próbáltam annak örvendezni, amit látok, s elengedni tisztelettel amit nem. S arra gondoltam, legfeljebb ezentúl nagyban fogok rajzolni… Jött a születésnapom mit jelez a látáscsökkenés, és a párom megajándékozott mindenféle méretű jobbnál-jobb rajzfüzettel, egészen nagytól az A6-os méretűig…s amikor láttam a kicsi füzeteket,-azokból van több,- első gondolatként egy negativ gondolat jött be -tudom-e valaha használni ezeket, hisz közelre homályosan látok, s persze volt mellette egy keserű szájiz is…de ezt nem hogyan javítottam a látásomat a szülni, ha rossz a látása a páromnak, mert nagyon meghatott a kedvessége.

Végül egy nap, -s ez volt március Előző este sétáltam a gyönyörű németjuhász kutvámmal, s egy nagyon szép dolog történt velünk : Egy nagy ezüstös tollazatú.

Nagyon szép madár, s nagyon közel volt. S a kutyám általában a nagy madarakat mindig hangos ugatással elkergeti… s itt valószinű, hogy a madár nyugalma miatt, meg azért, mert én is nagyon nyugodt és örömteli voltam, lenyűgözve szemlélte velem együtt. Hosszú percekig itt maradt velünk a madár, s utána átrepült a legmagasabb közeli kiszáradt fenyőfa legvékonyabb, legfenntebb levő csúcsára, pedig kb akkora volt mint egy gólya…s csak gyönyörködtünk benne, s annyira jól esett, hogy még a kutyám is nyugodt és örömteli velem -s elmosolyodtam magam, mert nem is értettem, hogy nem törik le az a vékonyka ág a nagy, súlyos madár alatt…a fa legmagasabb, legvékonyabb csúcsán.

S másnap is ez a béke kisért, reggel tehát elővettem a legkisebb terápiás szemészet, s csak úgy elkezdtem rajzolni, minden szándék nélkül, s egy szines madár kerekedett ki.

Sokáig szineztem, s csak azt figyeltem, hogyan veszem a levegőt és nagyon jól esett elfelejteni az időt. Aztán rajzoltam még egy más szinű madarat, meg még egyet, s még egyet… s közben teljesen természetes módon egy pillanatra azon vettem észre magamat, hogy látom a vonalak esetlegességét, a papir textúráját, minden kis rücsköt a papiron…majd újra homályosan láttam, s ez ismétlődött szinte ritmikus rendben.

Tökéletes részletességgel látok egy-egy pillanatra, ami kicsit meg is nyújtotta magát néha, majd homályosan…s megint tökéletesen… S betöltött a hála. Azóta időnként megismétlődik mindez különböző helyzetekben… S most, ahogy leirtam mindezt, értem csak, hogy kétszer is egy-egy kiszáradt fára szállt a madár, s én vagyok a fa is, meg a madár is…a leglehetetlenebbül vékonyka ágra telepedett mimdkétszer. Pontosabban szólva, a kiszáradt fa voltam, mindenem hogyan javítottam a látásomat a testmozgással megszáradt már rajtam a bőröm, a szemeim, az orrom a szám, még belül is, s bár lehetetlenségnek tűnt, visszatalálni a frissességre, az üde fáradtságérzéstől, fájdalomérzettől, égésértzettől mentes, friss harmatcsepp általi átitatottságra, ez madár, az én madaram megértette velem : « Ilyen szépséges felszabadultsággal röppenhetsz ide-oda, ahová jól esik, elengedve az hogyan javítottam a látásomat a testmozgással való görcsösséget is, hogy annyira, de annyira, nagyon nagy aggodalommal átitatott akarással kivántad a változást, a tökéletes látást, kivül és belül,a megkönnyebbülést…a friss örömkönnyek fakadását.

S hogy a száraz fa szépséges élettel, szabadsággal békével, végtelen lehetőséggel teli, s azt hirdető SZABAD madárrá változik. S ez a madár te vagy. Olyan vagyok, mint egy fióka aki próbálgatja a repülést, s néha még le-lepottyan.

S ÖN mindezek közé tartozik, akik által is tanulom, az önmagamhoz vezető utak tisztogatását, -ami azért rettentően fontos, mert mit tudnék én adni, bárkinek, ha nem lennék önagamnál? S köszönöm azt is, hogy érti, hirdeti, hogy ennek a kicsike embernek a testében és lelkében mekkora, végtelen lehetőségek rejlenek.

Milyen szerencsétlenül lekorlátozott a széles úton haladók sokaságának lehetősége, akik bármely tünetnél csak a bizonyos szerv rendellenességének hirtelen kiiktatását célozva, az úgynevezett betegség ellen küzdenek, elfelejtvén, hogy a szerv csak egy pindurka része az EMBER EGÉSZÉNEK, s csak kiáltani próbál, s azt kérdezi: « Fel tudnál szabaditani?

David R. A rövidlátást nem hogyan javítottam a látásomat a testmozgással ugyanígy meggyógyítani? Mindig is a test anatómiai rendellenességének tartottam. Ám most, hogy mondja, végül is nem látom akadályát, miért ne gyógyulhatna meg ez is. A látásom akkoriban olyannyira megromlott, hogy a szemész trifokális szemüveg viselését írta elő.

Az előadás végén hazafelé vettem az irányt, amikor ugyanaz a belső tudás jelent meg, amely korábban már annyiszor: elegendő hittel és bizalommal majd ez az állapot is meggyógyítja magát. Szemüveg nélkül vezettem haza, a látásom homályos volt. Lassan haladtam, a reflektorok az útpadkát követték.

Az a belső tudás volt jelen, hogy amit kell azt mindig meglátjuk, és csak azt nem látjuk, amit meg akarunk látni. Az elkövetkező hat hétben sok mindent megfigyeltem és megtudtam arról, hogy a hétköznapi értelemben vett látás mögött mi is történik valójában. Az érzések egész garmadája befolyásolja azt, a kíváncsiságtól kezdve a versengésig, az erotikus érdeklődéstől az intellektuális felpezsdülésig. Látásunknak csupán mintegy öt százaléka az, ami okvetlenül szükséges a világban való működéshez.

Különös dolog történt, mivel kizárólag azt láttam, amit feltétlenül meg kellett látnom. Az újság- vagy magazinolvasás, a tévézés vagy filmnézés egyszerűen lehetetlen volt. A forgalomban mintha Mr. Magoo ült volna a volán mögött, és újra meg újra ugyanaz a rejtélyes jelenség ismétlődött meg. Ha létfontosságú volt meglátnom valamit, akkor meg is láttam. Csak akkor vált láthatóvá a sziklapárkány széle, amikor muszáj volt meglátnom.

A félelem állandó elengedése mellett mindezt persze jókora aggodalom is kísérte. A hatodik hét végére a félelem végül kimerülni látszott, a helyébe pedig mély önátadás lépett. Csak azt fogom meglátni, ami megengedett a számomra. Ekkor mélységes lelki béke és nyugalom töltött el, és egynek éreztem magam azzal, ami az univerzumot irányítja, akármi is legyen az. És abban a pillanatban a látás egy csapásra teljes mértékben és tökéletesen visszatért.

Látás alternatív technika. Gyakorlatok az alternatív látás fejlesztésére. A rövidlátás megszakad

Amit eddig nem láttam, vagy nem tudtam elolvasni, az hirtelen kristálytiszta lett: útjelző táblák, apró betűs szövegek halovány fényben, a szoba másik sarkában lévő tárgyak finom részletei, és még távolra is jól láttam. A jogosítvány meghosszabbításához szükséges következő szemvizsgálaton az asszisztens közölte, hogy a látásom tökéletes, és többé szemüvegre sincs szükségem.

Azelőtt egyetlen szemvizsgálaton sem történt velem ilyesmi. Miután országszerte több helyen elmeséltem a történetet, elég sokan tették le a szemüveget, és mentek keresztül ugyanezen az élményen. Érdekes módon mindegyikük arról számolt be, hogy körülbelül hat hét kellett ahhoz, hogy a látásuk rendbe jöjjön.

Program a látás javítására. Pók program a látás javítására

Akadt olyan is, akinek sikerült meggyógyítania a látását, mégis újra feltette a szemüveget. Amikor ennek okairól kérdezték, azt felelte, hogy a felesége már olyannyira megszokta őt szemüvegesen, hogy számára csúnyácskának tűnt nélküle, így az ő kedvéért készíttetett egy dioptria nélküli szemüveget. Mindezt azért, mert szerette, és boldoggá akarta őt tenni, ami egészen más, mint gyenge látás miatt szemüveget hordani.

Azok, akik megtapasztalták közülünk a látás gyógyulását, valamennyien osztoznak egy felfedezésben: az elme az, ami lát, nem pedig a szemgolyó! Nemrégiben történt, hogy egy hölgy, aki a születése után nem sokkal elveszítette a szeme világát egy a mindkét szemgolyóját érintő kóros elváltozás miatt, részt vett a látás visszanyeréséről szóló egyik előadáson. Ezt követően továbbra is betartotta az orvosi javallatokat, de az önátadás technikáját is alkalmazta a látására, ami két nap múlva kezdett visszatérni.

Tudom, hogy az elménkkel látunk, mivel pontosan ez történik velem is. Mert bizony látok, méghozzá az elmémmel!

Világossá vált, hogy létezik bennünk egy öngyógyító erő, amelyet a következetes önátadás hoz működésbe.

Gyakorlatok az alternatív látás fejlesztésére. A rövidlátás megszakad

Úgy emlékszem arra az időszakra, hogy a testem és a kapcsolataim mind egyszerre változtak meg. A legnehezebb számomra a szexualitás megélése volt. Hirtelen a férfiak másképp kezdtek viselkedni velem és mivel én nem éreztem semmi különbséget magammal kapcsolatban, nem tudtam mit tegyek.

Emlékszem, úgy döntöttem, hogy ha nem látom ezt a helyzetet, akkor nem lesz soha többé problémám ezzel a dologgal kapcsolatban. Tudatosan választottam hogyan javítottam a látásomat a testmozgással, hogy ne lássam, amikor valaki vonzódik hozzám.

Ez volt a kezdete annak a folyamatnak, amit ma úgy hívok: látási tagadás. Ebben az időszakban kaptam meg a szemüvegemet. Emlékszem, órákig sírtam amikor az optometrista közölte velem, hogy szemüveges leszek. Tehetetlennek éreztem magam attól, hogy szemüvegben kell majd élnem. Ez több volt annál, mint az azon való aggódás, hogy csúnya leszek. Azért szomorkodtam, mert tudtam van ennél jobb megoldás is, de ez az optometrista nem tudott segíteni nekem abban, hogy rátaláljak.

Most már tudom, hogy annak a mély bánatnak a pillanatában indult el az életem céljának a keresése.

Mitől vérzik Mitől nem vérzik - Okos Doboz online szemészeti atlasz

Később, amikor már 4 éve optometrista voltam és megvalósítottam az összes karrier célomat, azt fontolgattam, hogy otthagyom a szakmámat. Untam és elvesztettem az illúziómat a munkámmal kapcsolatban.

Ugyanakkor élénken elkezdett érdekelni a test-elme orvoslás és az emberi lehetőségek kutatása és úgy éreztem, több tapasztalásra van szükségem. Hazugnak éreztem magam. Úgy éreztem, radikális váltásnak kell közelednie, mert folyamatosan ingadoztam a nagyon izgatott állapot és a félelem között. Féltem mert nem tudtam, hogyan fog kinézni a változás mégis a régi életem kezdett átalakulni.

És ha ez igaz, akkor megvan a lehetőségem arra, hogy szemüveg nélkül lássak. Óriási félelmet éreztem ettől a lehetőségtől. Tudtam, hogy rátaláltam valami fontosra. Valami újat akartam adni a tudománynak azzal, hogy megtalálom a jó látás módját. Ugyanakkor nagyon vágytam arra, hogy jó legyen a saját látásom. Valójában ugyanaz a kérés volt falusi látomás élesen vágyam. A jó látás keresése közben megtaláltam az életem értelmét is.

Jacob Libermannal egy konferencián találkoztam 2 hónappal később. Azt javasolta, vegyem le a szemüvegemet csak hogy hogyan javítottam a látásomat a testmozgással, mi történik. Perceken belül rettenetesen kényelmetlenül kezdtem magam érezni- bár élesen láttam őt, mégis sebezhetőnek éreztem magam.

A szorongástól a rémületig jutottam pillanatok alatt. A föld eltávolodni látszott tőlem.