Ízeltlábú látás típusok. Látószervek az ízeltlábúakban
Címlap Ablakok a világra II. Azonban, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a világ is döbbenetesen sokszínű.
Legalábbis nekünk. Vannak állatok, amelyeknek kevésbé, és vannak, amelyeknek viszont még sokkal színesebb. Egy kutyának az emberi szemmel látott kép minden képzeletet felülmúló színkavalkád lenne, míg egy héja csalódottan és értetlenül szemlélné, hogy fakulhatott ízeltlábú látás típusok ennyire a világ.
Ízeltlábú látás típusok,
Az emberi szem ideghártyáján a retinán különböző sejttípusok találhatók. A két fő típust — alakjuk miatt — pálcikáknak és csapoknak nevezték piros alsó szemhéj. A pálcikák nem érzékelnek színeket, viszont meglehetősen fényérzékenyek.
- Látás orr törés
- Jelenlegi hely Ízeltlábú látás típusok, Ízeltlábúak Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében.
Sötétben csak a pálcikáinkra hagyatkozunk, és az éjszakai életmódú gerinces állatok szemében gyakran csak pálcikákat találunk. A színlátásért a csapok felelősek. Az idézőjeleket az indokolja, hogy ezek a sejtek nem egy-egy színre érzékenyek mindent vagy semmit alapon, hanem a fény látható tartományának egy szűkebb szeletére, és a szeleten belül is egy haranggörbét formáló mértékben. Három csapsejt-típusunkat érzékenységük alapján kék, zöld és piros típusoknak nevezték el, bár érzékenységi görbéjük csúcspontja nem feltétlenül felel meg ennek.
Az ízeltlábúak törzse
A kék típus érzékenységi maximuma a látható fény ibolya tartományába esik, a zöldé valóban a zöldbe, a pirosé viszont a sárga-narancssárga határára. Mindenesetre ettől most tekintsünk el, és hívjuk őket kapott nevükön: kéknek, zöldnek és pirosnak.
A kék Szöld M és vörös L csapsejtek érzékenységi görbéje Hogy működik az agyban a kép kiszínezése? Vajon, ha egy zöld tárgyat látunk, akkor csak a zöld tartományra érzékeny csapsejtek küldenek információt az agyba? Határozottan nem.
A zöld tárgyról visszaverődő fotonok valamennyi csapsejt-típust ingerületbe hozzák, de különböző mértékben. Az agy a három sejttípusból érkező jelek erősségét adott fényintenzitás mellett összehasonlítva alakítja ki a látott színárnyalatot.
Látószervek az ízeltlábúakban
Nyilvánvaló, hogy minél többféle csapsejt-populáció jeleit hasonlíthatja össze az agy, annál többféle színárnyalat felismerésére és megkülönböztetésére képes. A mi trikromatikus színlátásunkkal ,5 millió színárnyalatot tudunk megkülönböztetni. Ez az emlősök között ízeltlábú látás típusok, de a tetrakromatikus négy különböző típusú csapsejttel rendelkező állatok, mint például a teknősök, sok más hüllő és a madarak, akár millió árnyalatot is el tudnak különíteni. Érdemes megjegyezni, hogy egy nagyon ritka mutációnak köszönhetően léteznek tetrakromatikus emberek.
Sajnos azonban ők sem élvezhetnek a madarakéhoz hasonlóan színes látképeket, hiszen hiába van meg a negyedik fényérzékeny sejttípus, ha az ízeltlábú látás típusok nincs a többletinformáció feldolgozására berendezkedve.
Ablakok a világra II. – A világ kiszínezése - Ízeltlábú látás típusok
Valamilyen mértékben azonban az agy tanul, és a tanulás révén ezek az embertársaink kissé színesebbnek láthatják a világot a többieknél. Akaratlanul is felmerül a gondolat: vajon Linné is a tetrakromatikus emberek közé tartozott? Ki tudja? Mindenesetre oly sokat megmagyarázna ez a virágok iránti élethossznyi lelkesedéséből és kiemelkedő fajfelismerő-képességéből. A gerincesek között általában az emlősök színlátása a leggyengébb.
Az emlősök azonban evolúciójuk során elvesztették a piros csapsejt-populációjukat. Hogyan történhetett ez? Az emlősök távoli őseinek, a dinoszauruszok felemelkedése előtt élt emlősszerű hüllőknek még remek volt a színlátása. A dinoszauruszok elterjedése azonban szörnyen veszélyessé tette a nappalt, és évmilliókra az éjszakába száműzte a korai emlősöket.
Nem csoda hát, hogy a színlátás szükségtelenné vált, és elveszett. A dinoszauruszok napjainak leáldozásával újra kisütött a Nap az emlősöknek is. A harmadik kivétel az ausztráliai erszényes emlősök ízeltlábú látás típusok csak az ausztráliaiak, a dél-amerikai erszényesek nemamelyek — bár nem tudjuk, hogy csinálták — el sem vesztették a hüllő ősöktől örökölt trikromatikus látást.
Hogyan lehet egy ízeltlábú látás típusok látópigmentet visszaszerezni? Nyilvánvalóan az előállításáért felelős génekre van szükség. Gének viszont nem kerülhetnek a semmiből a genomba.
Így látják a világot az állatok
Általában meglévő gének megkettőződésével jelennek meg — ez egy sajátos, de ritka másolási hiba eredménye. Ilyenkor a mutációk, a sodródás és a szelekció új irányokba terelhetik az egyik kópiát. Pontosan ez történt az óvilági majmoknál is az újvilági bőgőmajmok kissé eltérő módon, úgynevezett gén-transzlokáció útján oldották ezt meg.
Az óvilági majmok X kromoszómáján lévő zöld típusú látópigmentet előállító gén megkettőződött, és az egyik kópiából újra kialakult a piros típust előállító gén. De vajon miért pont a majmoknál alakult ki újra a trikromatikus rendszer? A válasz talán a gyümölcsevéssel függ össze: a gyümölcsevő állatok számára kétségtelen evolúciós előny a zöld lombkoronában a rikító piros, érett gyümölcsök felismerésének lehetősége.
Jelenlegi hely
Az állatvilág legfejlettebb szemei madárkoponyákban ülnek. Hihetetlenül részletgazdag képalkotásuk, a számukra látható fény tartományának szélessége beleesik az ultraibolya tartomány egy szelete is és eleve tetrakromatikus, de színes olajcseppekkel még tovább erősített színlátásuk együttes figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy a látás bajnokai a Földön. Persze elfogult és méltatlan dolog lenne a színlátás kapcsán megfeledkezni az ízeltlábúakról, mert ezen a téren is tartogatnak meglepetéseket.
Jamaicai ölyv szeme: a ragadozó madarak a látás bajnokai az állatvilágban Bár az összetett szemekkel alkotott kép nem kifejezetten részletgazdag, de színezés terén nem marad el a gerincesektől. Az torna a látás javító szeméhez között is gyakori a trikromatikus rendszer, például a virágokat beporzó méhek ízeltlábú látás típusok darázs rokonaik is három színből keverik ki a világukat kifestő színeket.
Így látják a világot az állatok
Vannak azonban olyan lepkék, amelyek színlátása még sokkal kifinomultabb lehet: pentakromatikus színlátással bírnak, azaz öt különböző színérzékeny sejttípussal rendelkeznek. A jelenleg ismert világcsúcs-tartók e téren szintén ízeltlábúak: a tengerekben élő sáskarákok, amelyeknek tizenkét különböző érzékenységű sejttípusuk van.
Az evolúció során számtalan szemtípus számtalan úton és módon szakosodott arra, hogy csillagunkból, a Napból érkező fotonok segítségével képpé alkossa, esetleg ki is színezze környezetét. Az egyik leginkább megkapó következmény és gondolat e téren, hogy elképzelni sem tudjuk, milyennek látják más fajok a világot maguk körül.
Milyen lehet egy virágos rét madárszemmel vagy rovarszemmel? Minden bizonnyal, még ha meg is vitathatnánk ezt velük, akkor sem értenénk meg egymást.
