Látássérült psziché fejlődésének jellemzői, Súlyos látássérült gyermekek mentális fejlődésének jellemzői


Az oktatással foglalkozó társadalomtudomány, a pedagógia szerint az oktatás a tudás intézményesített átadását jelenti. Egyes szerzők e folyamatból a tanár—tanuló viszonyt interakciót emelik ki, mint a tudományos feldolgozás számára legfontosabb és megfogható jellemzőt. Mások a folyamat tantervekben és konkrét cselekvésekben megnyilvánuló eredményét. Megint mások az oktatást társadalmi alrendszernek tekintik, felhívva a figyelmet arra, hogy az oktatási folyamat a társadalomban jelenlévő tudás egyes általában maradandóbb részeinek, illetve egyes társadalmi funkcióknak az újratermelését jelenti.

milyen a rövidlátás

Minden embernek újra kell teremteni saját élményeiből azt a tudást, amit alkalmazni tud. A reformpedagógia legfontosabb irányzatai a Montessoripedagógia, a Waldorf-pedagógia, A. Neill summerhilli iskolája és az ehhez az iskolához hasonló demokratikus iskolák.

Az oktatásnak a tanulók személyiségfejlődését is kell szolgálnia, így az oktatási cél egyben nevelési cél is. Didaktika: a neveléstudomány, azaz a pedagógia egyik fő területe. Jelentése oktatáselmélet. A didaktika a tanítás-tanulás elméleti és gyakorlati problematikájával foglalkozik. Magában foglalja az oktatás céljának, tartalmának, folyamatának, módszereinek, szervezeti formáinak, eszközeinek tudományos kifejtését.

Olyan szabályokat fogalmaz meg, melyek az ismeretek, jártasságok, képességek, készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzéséhez szükségesek.

Iránymutatást nyújt a tantárgy-pedagógiák számára.

Fő kérdései: mit, miért, hogyan, kinek, mikor tanítunk? Ki tanít? Fő fogalmai: oktatás, tanítás, képzés, ismeret, jártasság, készség, képesség, tudás, műveltség, kommunikáció, motiváció. A didaktika meghatároz és leír minden olyan tényezőt, mely szerepet játszik az oktatás folyamatában.

Ennek alapján beszélhetünk, Didaktikai feladatról, mely a tanítási órán megvalósítandó komplex pedagógiai tevékenység, mely meghatározza az egész tanítási-tanulási tevékenységet az látássérült psziché fejlődésének jellemzői típusát, szerkezetét, módszereit, eszközeit. A tanítási órákon megvalósuló didaktikai feladatok a következők: - új ismeret feldolgozása - alkalmazás az újonnan megszerzett ismeretet feladat- és problémamegoldásokban alkalmazzuk, különböző módszerekkel gyakoroljuk, felhasználásának készségét kialakítjuk - rendszerezés asszociációs kapcsolatok kiépítésével biztosítja az ismeretek rendszerbe való illeszkedését és rögzítés a tanult ismeretek megszilárdítása.

Módjai: gyakorlás, ismétlés - ellenőrzés a tanulási teljesítmény megállapítására vonatkozó látássérült psziché fejlődésének jellemzői és értékelés az elért eredmény összevetése valamilyen előre meghatározott egységgel, teljesítmény-követelmény egybevetése. Az értékeléssel olyan információkat lehet szerezni, melyek egyrészt minősítik az oktatás célját, tartalmát, folyamatát, tanulók eredményeit, másrészt segítik a tanítás-tanulás eredményes megszervezését.

Az eredményesség nagymértékben mi a kígyó látványa a didaktikai feladatok rendszerének pedagógiai logika szerinti megkonstruálásától.

A tervezés és a végrehajtás során egyaránt be kell tartani a didaktikai alapelveket. Egyéni részvétel és kognitív erőfeszítés nélkül nincs eredményes tanulás. Szükséges ezért a tanulóknál az észlelés, emlékezet, gondolkodás, cselekvés intenzitásának fokozása a jobb megértés és megtanultak látássérült psziché fejlődésének jellemzői emlékezetben megőrzése érdekében.

Az eredményes tanításhoz szükség van a tanulói sajátosságok szociokulturális háttér, szocioökonómiai státusz, tanulói személyiség, látássérült psziché fejlődésének jellemzői feltételek, affektív feltételek, a diákok társas közegei, a tanulók aktuális fizikaipszichés állapota sokoldalú megismerésére. Oktatási cél: hogy a tanulók személyiségfejlődésében a tanítási-tanulási folyamat eredményeként, a művelődési anyag feldolgozása során tervezett változások következzenek be.

Oktatási cél nevelési cél is egyben, mert a tanulók személyiségfejlődését, nevelését szolgálja. Nevelési cél: az egész személyiség fejlesztése.

cseppek, amelyek javítják a látást

A célhoz vezető utat, a cél eléréséhez biztosító eljárásokat értik a módszereken. Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.

továbbfejlesztett látás hangoskönyv

Stratégia: a módszereknek, eszközöknek és szervezési módoknak egy adott cél érdekében a konkrét feltételek figyelembevételével létrehozott egyedi kombinációja. Szervezési módok: frontális munka, egyéni munka, páros munka, csoportmunka Az oktatási módszerek csoportosítása, osztályozása 1.

Tanár aktív, tanuló passzív szerepben. A tanulónak az előadó tempóját kell követni. Egyik leggyakoribb módszer. Előadásnál rövidebb, magyarázattól célja, jellege különbözteti meg. A tanulók képzeletét, érzelmeit mozgósítja. Minden korosztálynál alkalmazható. Valóságos tárgyak, fényképek, felvételek is kiegészíthetik.

Навигация по записям

Felsőbb osztályban. Tanuló számára kutatómunka, élményszerű ismeretszerzési forma, fejlődik a kommunikációs kifejezőkészség, tervezés-írás-előadás folyamatát gyakoroltatja.

Felmerülő nevelési-oktatási feladatok: önállóság, előadói képességek, szövegalkotás, új ismeretek megszerzése -megbeszélés: dialogikus szóbeli közlési módszer, melynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot.

Kedvelt módszer. Előnye az állandó kontaktus, visszajelzés, igények figyelembevételének lehetősége, látássérült psziché fejlődésének jellemzői szempontok szükség szerinti beemelése, felfedeztető magatartás, sikerélmény, motiváció, önálló gondolkodást serkentő hatás, oldott légkör, lehet közbeszólni, irányítani, hibázni. Fajtái: konkretizáló megbeszélés: kulcskérdésekkel vezetett beszélgetés kérdve-kifejtés: rávezető kérdésekkel a tanulók dolgozzák fel az anyagot heurisztikus jellegű beszélgetés: a válaszhoz igazított kérdésekkel felfedezteti az új ismeretet Felmerülő nevelési-oktatási látássérült psziché fejlődésének jellemzői együttműködés, önállóság, felismerés, gondolkodás, 18 19 egymásra való odafigyelés, kommunikációs képességek-készségek -vita: dialogikus szóbeli közlési módszer, melynek célja az ismeret elsajátításán túl a gondolkodás és a kommunikációs készség fejlesztése.

A dadogással kapcsolatos független weboldal

Tanulók önállósága jellemzi, tanár a háttérből irányít. Résztvevői egyenrangúak. Vélemények-kijelentések ütköznek, másik tanuló felé irányulnak, a válaszok általában előre nem meghatározottak. Felmerülő nevelési-oktatási feladatok: vitakultúra, együttműködés, önállóság, egymásra való odafigyelés, kommunikáció, konfliktuskezelés -szemléltetés: szemléletes oktatási módszer, melynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik, érzéki észlelést tesz lehetővé, és ezzel elősegíti pontos képzetek kialakítását a valóságról, az összefüggések megértését, a megalapozott általánosítást és a tartós bevésést.

Fontos a fogalomtanításban, tevékenységelsajátításban, ismeretelsajátításban. Felmerülő nevelési-oktatási feladatok: képszerű gondolkodás, felismerés, megismerés, megfigyelőképesség, összefüggések felismerése, rendszerezés, osztályozás -munkáltató módszer: gyakorlati módszer, melynek során a tanulók tárgyakkal, eszközökkel manipulatív tevékenységet végeznek egyénileg, párban, kiscsoportban, tanári felügyelet alatt.

Lényege a tanulói aktivitás. A cselekvés során megfigyel, új ismereteket szerez és alkalmaz, továbbfejleszt.

A látás megsértésének típusai

Rugalmas módszer. Jól motivál, lehetővé teszi az alapos elsajátítást. Hátránya, hogy idő- hely- költségigényes.

a mandalák javítják a látást

Minden szinten alkalmazható. Felmerülő nevelési-oktatási feladatok: önállóság, felismerés, megfigyelés, megismerés -projektmódszer: a tanulók érdeklődésér, a tanárok-diákok közös tevékenységére építő módszer, mely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projekt komplex feladat, középpontjában gyakorlati jellegű probléma áll.

A témát széles körű összefüggésrendszerben dolgozzák fel. Kidolgozása: egyéni, csoportos. Végeredménye bemutatható szellemi-anyagi alkotás. Hátrány, nehézség: tanterve keret megbontására van szükség, elméleti rendszerek kialakítása nehezebb, nehezen illeszthető a szokásos szervezeti formához, keretekhez, újfajta tanár-diák viszonyt kíván.

Felmerülő nevelési-oktatási feladatok: szociális képességek, készségek: önállóság, együttműködés, munkamegosztás, konfliktuskezelés, egymásra való odafigyelés, felelősségre nevelés, kommunikációs képességek, készségek -tanulási szerződés: tanár-tanuló közti megállapodás egy adott tanulási cél elérése érdekében.

A szerződésben vállalt tevékenységben megállapodnak, feltételeket rögzítik, aláírják. A feladatok között látássérült psziché fejlődésének jellemzői, szabadon választható is van, attól függően, hogy mennyi, milyen feladatot végez el, olyan osztályzatot kap.

Önállóságra, felelősségvállalásra tanít, egyéni ütemezést, differenciálást segíti. A tanártól több tervezést, több forrás felkutatását myopia mínusz 5 hogyan kell szülni. Minden életkorban alkalmazható. Az ismeretek, intellektuális készségek fejlesztésén túl a szociális készségek, együttműködési képességek is fejlődnek. Saját és a csoport eredményeiért is felelősek a tagok.

hogyan kell kezelni, ha a látás romlik

Nincs egyéni felelősség Egyéni felelősség. Homogén csoport.

A dadogással járó gyermekek pszichológiai jellemzői - Pszichózis

Heterogén csoport Kiválasztott csoportvezető irányít Közös tanulásirányítás a csoporton belül. A feladatmegoldás áll a középpontban A feladatmegoldás és a csoporttagok.

A szociális kompetencia vagy előfeltétel, vagy Fontos a szociális kompetencia fejlesztése nem számít. A tanár nem avatkozik bele a csoport A tanár figyelemmel kíséri a csoportot, munkájába. Felmerülő nevelési-oktatási feladatok: konfliktuskezelés, képzelet fejlesztése, szabálykövetés -tanulmányi kirándulás: iskola falain kívüli a világgal való ismerkedést, új tapasztalatszerzést szolgálja.

Minden korosztálynál alkalmazható, 20 perctől több napig terjedhet. Célja, hogy valóságos ismereteket és élményt nyújtson. Ehhez jó szervezésre, előkészítésre van szükség: célok meghatározása, a látogatás-oktatási folyamat kapcsolatának számbavétele, a látássérült psziché fejlődésének jellemzői kapcsolatos előismeretek bemutatása, szabályok ismertetése, a fogadó felkészítése, utazás-szállás-kíséret megszervezése.

A pedagógus vezető, információgyűjtés segítője, forrása. Kirándulás után a tapasztalatok, kapcsolatok megbeszélése fontos. Idő és költségigényes. A pedagógus jelöli ki, felkészíti a tanulókat a megoldásra, majd értékel.

Vitatott szerepű: a jó iskolának a tanítási óra keretében kell biztosítani az ismeretelsajátítást. Növeli a különbségeket. A módszerek kiválasztását meghatározó tényezők: -az oktatás tartalma a tantárgy, a téma anyagának jellege ; -a tantárgy sajátosságai; -a nevelési- oktatási- képzési cél; -a kiemelt didaktikai feladat az óra célja ; -a tanulók életkora; -az osztály fejlettségi szintje és sajátosságai; -az iskola tárgyi, oktatástechnikai lehetőségei, felszereltsége; -a tanár személyisége, pedagógiai képzettsége, módszertani kulturáltsága.

Új ismeretek feldolgozásakor, alkalmazásakor, rögzítéskor, értékeléskor.

Defektológia L.S. tudományos életrajzában Vygotsky *

A motiváltak jobb eredményt érnek el, a motiválatlanok leszakadnak. Melléktevékenységekre ad lehetőséget. A gyerek nem aktív. Képességek nem egyformák, tanulási teljesítmények eltérőek lehetnek. Nincs mód differenciálásra.

Új ismeretek szerzésére, alkalmazására, rögzítésére, rendszerezésére, értékelésére szolgál. Nehézséget okoz mindenkinek megfelelő nehézségű feladatot adni, ugyanazon feladat elvégzésekor egyes tanulóknál elakadás lehet, de ha megfelelő segítségnyújtás párosul hozzá, csökken a nehézség.

Rossz feladatválasztásnál romló önkép, stressz, közömbösség, szembefordulás. Önkép, motiváció javul. Új ismeretszerzésre, alkalmazásra, rendszerezésre, rögzítésre, értékelésre alkalmas. Tanár is kijelölheti a párokat, diák is választhat.

Együttműködésre tanít, differenciál, szociális készségeket fejleszt, tanárnak is információt nyújt a diákokról. Változatosságot hoz az órai munkában.

2 Comments

Differenciálást lehetővé tevő forma. Új anyag feldolgozása, alkalmazás, rögzítés, rendszerezés, ritkábban értékelés.

Elvei: tanár hozza létre a csoportot ülésrend, szociális kapcsolatok, érdeklődés, tanulmányi szint, speciális képességek, kapcsolatrendszerben betöltött hely alapján.

Tanulók is szervezhetnek csoportot. Akkor hatékony, ha a gyerekek betartják az együttműködés normáit, ha felelősség és kölcsönös függés van. Tanulási eljárások, technikák, szokások, melyek különböző ismeretanyagok elsajátításakor hasonló módon nyilvánulnak meg. Megtervezendő nem csak az látássérült psziché fejlődésének jellemzői tudásanyag, de annak a módja, eszközei, céljai, hatásai stb.

Most átnézzük, hogy melyek azok a dokumentumok, amik mai köznevelésünket, közoktatásunkat szabályozzák. A köznevelési intézmény jogi személy, amely - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik.

A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre. Az alapító okiratok felépítése függ attól milyen célból alkalmazzák őket. Az alapító okirat egy írásbeli, látássérült psziché fejlődésének jellemzői nyilatkozat, amelyben az alapító létrehozza az alapítás tárgyát. Mivel okirat, így szóban nem lehet megalkotni, az alapító okiratok minimális követelménye az írásbeliség.

Bár az alapító okirat tartalmát részletesen egyik jogszabály sem sorolja fel tételesen, de a jogszabályokból egyenesen következik, hogy melyek látássérült psziché fejlődésének jellemzői alapító okirat kötelező illetve nem kötelező tartalmi elemei. Legutóbbi verziója a ben, a mas tanévre kiadott Új Nemzeti Alaptanterv. A Nemzeti alaptanterv Nat a hazai tartalmi szabályozás alapdokumentuma. A nemzeti köznevelésről szóló, Másfelől - alapvető oktatáspolitikai dokumentum is.

A Nemzeti alaptanterv nem tantárgyakban, hanem műveltségterületekben gondolkodik.

Friss cikkek

A legutóbbi Nat által használt tíz műveltségterület a következőek: 24 25 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3.