A jövőkép közelebb van tovább
Forrás: Saját szerkesztés Marcia, ; in Cole-Cole, alapján 1 Elért identitás: az ebbe a kategóriába tartozó fiatalok már túlvannak pályaválasztási döntésükön, és céljaikat ezen döntési eredmény mentén követik és valósítják meg. Kollár — Szabó, 3 Moratórium: Az identitáskrízis aktív átélése, választás nehézsége.
Szocializációs színterek jövõképformáló ereje — fókuszban a család Az egyén születésétõl kezdve egy tanulási folyamaton megy keresztül, mely során a személyisége éretté válik és képes lesz a társadalmi elvárásoknak eleget tenni.
A környezet megismerése, a viselkedési és együttélési szabályok elsajátítása, társas rendszerek megismerése mind ennek a folyamatnak része Bányász, Az egyén szociális fejlõdésében az õt körülvevõ környezete jelentõs befolyással van. A család életünk olyan meghatározó közege, ahol személyiségünk formálódik, fejlõdik, világnézetünk kialakul. A családi szocializációs folyamat során fejlõdik ki a gyermekben az iskola, a tanulás és még távolabbra tekintve az egész a jövőkép közelebb van tovább való attitûdje, beleértve a munka világát is.
A serdülõ fiatalok jövõképének tekintetében a pályaválasztás és karrierfejlõdés azok a jövőkép közelebb van tovább meghatározó témakörök, melyben a család szerepe és felelõssége jó, ha megnyilvánul.
A pályaválasztási döntés hátterében már ott húzódik a szülõ elõrelátása, igyekezete, hogy gyermek fejlesztésére mekkora hangsúlyt helyez és energiát fektet.
A fejlesztési törekvéseken túl a szülõi figyelem is elengedhetetlen, hiszen kortárskapcsolatok monitorozása, a folyamatos kommunikáció, szülõi tapasztalatok, életút megosztása mind segítheti a serdülõt a döntésében.
A családnak, szülõknek viszont nemcsak a pályaválasztásban kell támaszul szolgálnia, hanem a késõbbi munkavállalás terén is irányadóak azok az értékek, a hozzáállás, amelyet a gyermek otthonról hoz Kissné-Viszket, A jövõképet a szülõk végzettsége, foglalkozása, családi állapota szintén befolyásolhatja.
A gyermekek egy mintát látva nõnek fel, melyet természetes referenciapontként alkalmaznak, ahhoz mérten határozzák meg jövõbeni céljaikat. A korábban hagyományként felfogott látásmód, hogy a szakma, foglalkozás generációról generációra átszáll, a mai globális piaci verseny eredményeként eltûnõben van, a fiatalok a piaci igényeket és trendeket szem elõtt tartva döntenek, szükség esetén váltanak Hutflesz, Anyag és módszertan A szakképzés jelen társadalmi megítélését tekintve egy alacsony presztízsértékkel bíró választási alternatíva a fiatalok és szüleik középfokú oktatással kapcsolatos döntéseinek mérlegelésekor.
Annak ellenére, hogy a munkaerõpiacon fokozott igény jelentkezik a szakképzett fiatalok iránt, a szakképzés rendszere, a munkaerõpiac kínálta lehetõségek a jövőkép közelebb van tovább elég vonzóak a fiatalok számára.
Sok esetben a szakképzõ intézmények egyfajta végsõ állomásként szolgálnak azon tanulók számára, akik nem jutnak be egyéb gimnáziumi képzésekre.
Jelen tanulmány és empirikus kutatás célja, hogy megvizsgálja a szakképzésbe becsatlakozott fiatalok jövõképét, abban szerepet játszó tényezõket és összefüggéseiket, különös tekintettel a család és szocio-demográfiai hátterére.
A kutatás során az alábbi kérdések megválaszolása volt a cél: · A szakképzésben tanulók attitûdje milyen a jövõkép vonatkozásában? Van szerepe a kornak vagy az tanult képzési ágazatnak?
- Kollár — Szabó, 3 Moratórium: Az identitáskrízis aktív átélése, választás nehézsége.
- Új Pedagógiai Szemle november - Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték - EPA
- Lehetséges-e teljes mértékben helyreállítani a látást
A 28 zárt kérdésbõl álló kérdõíves vizsgálat tanuló részvételével készült egy nyugat-dunántúli szakképzõ iskolában, mely az iskolai sokaságra levetítve 80 százalékos részvételi arányt jelent.
A kérdõív kitöltõk 26,1 százaléka férfi, 73,9 százaléka nõ.
A jövőkép közelebb van tovább
A kilencedik és tizedik évfolyam képviselteti magát a legnagyobb arányban összesen 50,8 százalékkal, a Az ágazatokat tekintve a legnépszerûbb a vendéglátóipar ágazat, melyben diák tanul, ezt követi a kereskedelem 59 fõ a jövőkép közelebb van tovább, majd a közgazdaság és ügyvitel fej-fej mellett fõ.
Az elemzések között szerepelt kereszttábla-elemzés, varianciaanalízis és korrelációszámítás. Eredmények A kérdõíves kutatásban részt vevõ fiatalok több mint a jövőkép közelebb van tovább 57,48 százalék havi gyakorisággal gondol a jövõjére, közel harmaduk eseményekhez kötõdõen, 4,75 százalékuk pedig soha.
- Molnár Péter Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték A felnövő nemzedékek jövőképe a pedagógiai antropológia fontos kérdése.
- Megnyílt Magyarország első hidrogén-töltőállomása - A jövőkép közelebb van tovább
- Kerékpáros látásképzés
Az egyes ágazatok és a jövõképrõl való gondolkodás között azonban szignifikáns kapcsolat nem mutatható ki, a változók egymástól függetlenek. A felmérésbõl az is kiderült, hogy a szakképzésbe bekapcsolódott fiatal tanulók 90,26 százaléka igenis fontosnak tartja a személyes jövõképükkel való törõdést 4.
Sem a képzési forma szakgimnázium, szakközépiskola, érettségire épülõ képzéssem a szakképzési ágazat nincsen szignifikáns összefüggésben a jövõképpel kapcsolatos attitûd tekintetében. A szakmájukban elhelyezkedni kívánó tanulóknak a 60,4 százaléka alsóbb, A foglalkoztatás formáját tekintve szinte fele-fele arányban oszlanak meg a válaszok, 52,5 százalékuk szeretne vállalkozást indítani, míg 47,5 százalékuk alkalmazotti viszonyban a jövőkép közelebb van tovább el jövõbeni munkahelyét.
Külföldi munkavállalást a válaszadó tanulók 20,2 százaléka biztosan, de további 48 százalékuk valószínûsíti mint potenciális munka-vagy letelepedési hely. Akik biztosan külföldi a jövőkép közelebb van tovább gondolkoznak, azoknak több mint fele 51,8 százalék a vendéglátóipar ágazatban tanul.
A továbbtanulásra adott válaszok változatos képet mutatnak. A szakképzésben részt vevõ diákok 38,72 százaléka tervezi, hogy egy újabb szakma tanulásába kezd jelenlegi tanulmányainak befejezését követõen. A válaszokból kitûnik, hogy a tanulmányok finanszírozásának nehézsége nem feltétlen indok a jövõbeni tanulást illetõen.
A megkérdezett fiatalok közül, akik a család szerepét kiemelten fontosnak tartják a jövõjükben, 49,1 százalékuknak a szülei házasságban élnek, 20,5 százalékuk együtt él, de nem házasok, 28,1 százalékuknak pedig külön élnek a szülei. A fontosságot tekintve a család 4,3 nagyobb szereppel bír, mint a házasság 3,53 intézménye az átlagokat tekintve, különösen azok körében, akiknek a szülei együtt élnek.
Megállapítható, hogy szignifikáns kapcsolat van a változók között, azaz befolyásolja a család-házasság jövõbeni szerepét a fiatalok életében, hogy az õ családjukra mi jellemzõ. A család és a szülõk szerepének fontosságát bizonyítja, hogy a komolyabb döntéshozatal elõtt nagy arányban 71,97 százalék a szüleikhez fordulnak támogatásért, valamint a tanulók felének a példaképe a saját szülõje. Megfigyelhetõ az is, hogy azon tanulók, akik fõként a családjukkal töltik a szabadidejüket, nagyobb arányban tekintenek a szülõkre példaképként, mint azok, akik a szabadidejükben inkább a barátaikkal vannak.
A szülõk iskola végzettségét és foglalkoztatási körülményeit elemezve az adatok azt mutatják, hogy a szülõk végzettsége viszonylag alacsony szintû, a mintában leggyakrabban elõforduló válasz a szakmunkásbizonyítvány volt mind az édesanyák, mind az édesapák végzettségére vonatkozóan.
Mindkét szülõ esetében igaz, hogy közel 60 százalékuknak érettségi bizonyítványa sincsen, az alapfokú oktatást sem teljesítõk viszonylag kis arányban szerepelnek mind az édesanyák 82,4 százalékmind az édesapák 0,7 százalék körében.
A szülõk közötti különbözõségeket tekintve az édesanyák valamivel nagyobb arányban rendelkeznek magasabb iskolai végzettséggel a gyakorisági táblák eredményei alapján, viszont ezt az eredmény torzíthatja, hogy az édesapák végzettségére vonatkozóan nagyobb arányában jelent, meg hogy nem tudják, mi az édesapa végzettsége. Ennek feltételezett oka, hogy csak az édesanyájukkal élõ tanulóknak a 21,6 százalékának nincsen információja az édesapa legmagasabb iskolai végzettségét illetõen.
A foglalkoztatási viszonyokat elemezve a megkérdezettek szüleinek a fele vállalati szférában dolgozik alkalmazottként. Az édesanyák a jövőkép közelebb van tovább százaléka, az édesapák 13,5 százaléka dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban.
Az édesapák esetében a vállalkozói hajlandóság jóval magasabb, kétszer annyi édesapa vállalkozik, mint édesanya. Az édesanyák 10,2 százaléka munkanélküli, míg az édesapák 2,9 százaléka. A fiatal válaszadók többsége 86,4 százalék saját és családjuk anyagi helyzetét átlagosnak, jónak ítéli meg, 1,4 százalékuk kifejezetten rossznak, 4,3 százalékuk inkább rossznak és csak 7,8 százalékuk értékeli nagyon jónak.
Jövőkép - Baráth Gergely: Hogyan lesz aktív Magyarország? - módszertani áttekintés
A saját anyagi helyzet megítélése nincs szignifikáns kapcsolatban azzal, hogy a diákok mennyire tartják fontosnak az anyagi biztonságot a jövõjükben. Következtetések A szakképzésben tanulóknak több okból kifolyólag sincsen egyszerû helyzete.
Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték
Elõször is pont abban a korban vannak, amikor életkori sajátosságokból fakadóan olyan fizikai, biológia, pszichológiai fejlõdésen mennek keresztül, mely számos feladat és krízis elé állítja õket.
Másrészt nem csak egyszerûen a középfokú oktatásba léptek és annak nehézségeivel küzdenek meg, hanem szakma, pálya iránti orientációjukat is elkezdõdött. A gyerekek a társas rendszerekben sajátítják el a késõbbi életükben is szerepet játszó viselkedési szokásokat normákatmelynek elsõ szocializációs színtere a család.
A családi közegben formálódik az egyén személyisége, a családi minta alapján fog számos, jövõjét meghatározó döntést meghozni. A tanuló bevonásával történt kvantitatív kutatás a szakképzésben tanuló fiatalok jövõképét vette górcsõ alá, mely több szempont alapján vizsgálta a fiatalok jövõképét.
- Plusz és mínusz látásélesség
- Hatékony program a látás helyreállításához
Az empirikus kutatás eredményei szerint a szakképzésben tanuló diákoknak közel 60 százalékát viszonylag gyakran foglalkoztatja a jövõ gondolatata. Az intézmény tanulóinak több mint 90 százaléka a jövõkép fontosságát hangsúlyozta. A jövõképet befolyásoló tényezõk közül az anyagi biztonság áll az elsõ helyen az átlagpontszámokat tekintve, míg a család a negyedik helyen a barátokat, karriert és tudást követve. A család befolyásoló ereje és szocio-demográfiai háttere meghatározó a gyenge látás nyomozó jövõképében, mely a kutatásban is igazolódott.
A megkérdezettek közel 72 százaléka fontosabb döntések esetén szüleik véleményére támaszkodik, illetve kb. Jövõképükre statisztikailag is bizonyítottan hatással van családjuk szerkezete, összetétele és a szülõk iskolázottsága.
Opus et Educatio
Felhasznál szakirodalom · Bányász, I. Osiris Kiadó. Social Change Review.
Helyzetelemzõ tanulmány — Vas megye. Magyar Pedagógia. In: Strathman, A. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers.
In: Nagy Ádám szerk. Szociálpedagógia a XXI. Pallasz Athéné Egyetem. Magyar Pedagógia, Possible selves and future orientation: Exploring hopes and fears of Latino boys and girls. The Journal of Early Adolescence, 20 3pp.
