A látás szerepe a valóság megismerésében
E helyt csupán emlékeztetőül utalunk rájuk. Kialakulásuk, fejlődésük fokozatos, folyamatos és jellemző az egyes életkorokra — fejlődés pszichológia tanulmányaik a folyamatokra rávilágítanak.
A látás szerepe a valóság megismerésében
Kogníció Kogníció szorosabb értelemben a gondolkodás folyamatait jelenti. Tágabban értelmezve tartalmazza mindazt a mentális aktivitást, amik szerepet kapnak az információ megszerzésében, feldolgozásában, a megszerzett tudás megszervezésében és alkalmazásában.
Az input, az output oldalát és a centrális folyamatokat magában foglalja az emberi elme. Érzékelés, észlelés Érzékelés és észlelés megismerő folyamat, velük külső ingereket, információkat szerzünk a világról, felfogjuk az ingerek összességét. A folyamatok szorosan összetartoznak. Az észlelésben számos jelenség kódolt. A kódolásban fontosak veleszületett képességeink, saját tapasztalataink. Bárki és bármi — személy, tárgy — azonosításában korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások szerepet játszanak.
Kiemelendő a környezet fontossága. Érzékelés válasz az érzékelőkre ható energiákra. Látás, hallás, szaglás, ízlelés, a kül- és beltakaró, valamint belső szervek receptorain keresztül történik. Lásd: Funkcionális anatómia — érzékszervek rendszere!
Érzékelés fejlődése nyomon kísérhető a születés percétől. Az újszülött szaglása, ízlelése, látása, az első életnapokban működik. Újszülött vizuális észlelése kimutatott tény, 1 hónaposan felismeri az anyja arcát.
A csecsemő figyelmét két hónapos korban leginkább a mozgó szem köti le, elérve a 3 hónapos életkort a forma és a nagyság megfigyelésének kezdetei észlelhetők, előnyben részesíti a vertikális irányokat, 6 hónapos elmúlik, amikor a látás élessége megközelíti a felnőttét. A csecsemő látása és hallása és mozgató rendszere két hónapos korban összekapcsolódik. Ennek egyenes következménye, hogy a tárgyak után nyúl, manipulál velük, közben fejlődik tapintás érzékelése.
- Vizsgálati sorozat a kiváló szemészeti szempontból
- A látás szerepe a valóság megismerésében. Észlelés – Wikipédia
- Lehetséges egyáltalán objektív mércével mérni?
- Дальше ехать .
- Это решение не было результатом нетерпения, а скорее свою роль сыграл здравый смысл.
- Mi okozza a látásromlást
Kisded korú legnagyobb változásait az egyensúlyozás, a mozgás, a térbeli tájékozódás fejlődésében látni. Óvodás differenciáló képessége kialakul és megerősödik a látás, a hallás, a tapintás, az íz- és a szagérzés képességében. Látás élességének fejlődése mellett megkülönbözteti a látás szerepe a valóság megismerésében alapszíneket, térbeli látása finomodik. Fejlődik belső hallása, megkülönbözteti az óvodában hallott hangszereket, társai beszéd- és énekhangját.
Tapintással meghatározza a tárgyak alakját, méretét. Csukott szemmel eldönti milyen ízeket, illatokat érez, anélkül, hogy azok forrását más érzékszervével azonosítaná. Mozgás és egyensúlyozás egyre összehangoltabb, szabályozottabbak és célszerűbbek a mozgások, képes rézsútos felületen biztonságosan járni.
Iskolás korban erőteljesen fejlődik a látás élessége az akkomodáció képességének változásával. Színárnyalatok felismerése is jelentősen szélesedik. Serdülők érzékszervei kifinomultan működnek. Érzékszervek működését követő neuronális folyamatok főbb lépesei: 1. Érzékelés zavarai között megkülönböztetünk mennyiségit, minőségit és tartalmit.
Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár - A látás szerepe a valóság megismerésében
Mennyiségi zavarok egyike, ha csökken az érzékenység. Bekövetkezik, amikor emelkedik az ingerküszöb, pl. Ingerküszöb csökkenésekor nő, fokozódik az érzékelés, általában a központi idegrendszert élénkítő és pszichotróp szerek hatására.
A látás szerepe a valóság megismerésében, A valóság látszata A látórendszer két fő részből áll. A perifériás érzékszervben, a szemben foglal helyet az optikai rendszer és a retina ideghártya : a retina tartalmazza a szenzorokat fotoreceptoroktovábbá a fényingerek feldolgozásához szükséges kezdeti neuronkapcsolatokat. A retinában helyet foglaló fotoreceptorok és idegi összeköttetéseik a központi idegrendszer részét képezik.
Minőségi zavarnak tartjuk, ha a hibás feldolgozás miatt téves értelmezést nyer az információ, ide sorolhatók a szomatizációs betegségek, szorongás okozta pánik. Kábítószerek okozzák a derealizációt, deperszonalizációt.
A látás szerepe a valóság megismerésében, A valóság látszata
Tartalmi zavarok az érzékcsalódások, ezek a valósággal való nem megfelelő inadekvát kapcsolatra utalnak. Illúzió: jó az érzékelés, de hamis az észlelet, hallucináció: érzékelés nélküli hamis észlelet.
Észlelés, percepció érzékszervi adatokra épőlő kognitív folyamat, feltételekhez kötött magasabb rendű agyi tevékenység. Érzékszervi benyomások jelentéssé, tárggyá szerveződése, felismerése. Lehet biológiai, vegyi, fizikai és szociális. Folyamatában lényeges a lokalizáció, a felismerés.
- Myopia és hyperopia együtt
- 3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei
Különböző ingerek nyomán keletkezett ingerületek egységes képpé formálódása, így tükröződik a valóság. Az agy értelmezi az érzékleteket, renszerezi azokat és jelentést ad nekik.
Óvodás gyermek észlelésére esetenként a túlzott globalitás, máskor a túlzott részletezés jellemző. Főképpen az érzelmi szinkretizmus uralja. Azt a sajátosságot emeli ki, ami érzelmileg megragadja, nem a lényeges elemet.
3. fejezet: Az emberi megismerés alapjelenségei
Idő észlelésében a a viszonylagosság még nem érthető számára, mindig cselekvéshez kötött a rövidebb időegységek, a napszakok megértése. Mennyiségek észlelése, meghatározása szemléletbe ágyazott, pl. Tér észlelée konkrét, jól tájékozódik a környezetében, de hány sor van a nézettáblázatban hiányzik a téri képzeletéből az általánosítás. Idő észlelésében az óra a rendszeresség az észlelés fejlődésének alapja.
Serdülő korra idő, tér, a látás szerepe a valóság megismerésében, arányok észlelése tökélesedett. Figyelem Mentális tevékenység, az egyén ennek során a számára fontos tárgyra, gondolatra, stb-re összpontosít.
Látás helyreállítása
E pszichikus folyamatban információ felvétel és feldolgozás, továbbá külső és belső környezeti ingerhatások rostálása megy végbe. Az információkat a figyelem segítségével struktúrálja az agy. A lényeges és a lényegtelen elkülönítése bizonyos hibaszázalékkal megy végbe.
