Borz látása

Föld alatt — föld fölött Habár a ragadozók rendjébe tartozik, mégis mindenevő.

SZOKATLAN VIDEÓ! Borz “borzolja” a kedélyeket a Tettyén | Pécs Aktuál

Rendkívül változatosan táplálkozik, az apróvadállományban és a kukoricavetésekben sokhelyütt komoly károkat okoz. Június 1. Éjszaka aktív, kotoréklakó, a dolgát illemhelyen végzi és a közvélekedéssel ellentétben nem alszik téli álmot. A gereznája értékes, a koponyája bírálható, a húsa ízletes — mégis kevesen vadásszák.

Igen-igen, sokunk kedvencéről — avagy ellenségéről, a borzról van szó… A borz a legnagyobb elterjedési területtel rendelkező menyétféle A borz a legnagyobb elterjedési területtel rendelkező menyétféle. Szinte egész Európában előfordul, kontinensünkön kívül azonban Észak- és Közép-Ázsiában, egészen a Távol-Keletig ugyancsak megtalálható. Hegyvidéken akár méterig felhúzódhat, de már közepes magasságokban is ritkának számít. A legkedvezőbb feltételeket a dombvidékek és középhegységek kínálják, méteres tengerszint fölötti magasságig.

Megjelenése[ szerkesztés ] A vörös róka testhossza 45,5—90 centiméter, farokhossza 30—55,5 centiméter. Testtömege 3—14 kilogramm. Feje széles, homloka lapos, hirtelen keskenyedő arcorra hosszú és keskeny. Szemei ferdén nőnek; felálló füleinek a töve széles, felül kihegyesednek.

Itt a rétekkel és borz látása határos erdőszéleket részesíti előnyben, a nedves talajt kerüli. Európai populációja stabilnak tekinthető, a sűrűségadatok azonban igen nagy szóródást mutatnak: míg Csehországban például egyedet becsültek hektáronként, addig Skóciában ez az borz látása akár 60 példány is lehet. Nálunk kedvező élőhelyen nagyjából 12 kifejlett borzot tart el egy ekkora terület.

A borzok hűek otthonukhoz, és kevésbé hajlamosak az elvándorlásra, mint a rókák, így ahol egyszer megjelent, ott — a hatékony gyérítés lehetőségének hiányában — hosszú időre megveti a lábát. Az éves magyarországi összterítéke 5. Ez annál borz látása bosszantó, mert tudjuk, hogy a sűrűségnövekedéssel egy időben nő a mezőgazdasági károkozása, ráadásul a földön fészkelő madarak populációira gyakorolt hatása révén komoly kártevőként jelentkezik a vadászterületen.

Sokan mégsem emelnek rá puskát… Általában maga borz látása földalatti borzvárban él, de elfoglalhat rókakotorékot is Általában maga a látás pluszról mínuszra ment földalatti borzvárban él, de elfoglalhat rókakotorékot is. Több kamrából álló járatrendszert alakít ki, melynek több kijárata is van a felszín felé. Minden vár több bejáratból áll, amelyek egymás fölött is átfuthatnak borz látása egymással összeköttetésben állhatnak.

A borzvárakat kisebb családi közösségekben, úgynevezett klánokban használják. A járatok sok méteren átvezetnek a földben. A lakókatlan akár 5 m mélyen vagy még lejjebb is lehet.

SZOKATLAN VIDEÓ! Borz “borzolja” a kedélyeket a Tettyén

A föld alatti lakóhelyiséget a borz levelekkel és fűvel béleli ki, amelyeket tavasszal kicserél. A borzvár könnyen felismerhető, mivel járatai jellegzetesen barázdáltak. Ennek az a magyarázata, hogy a befelé igyekvő állat hosszú karmaival végigszántja a földet — a rókáknál ilyesmit nem találunk. A kijárat alakja általában vízszintes irányban ovális, szemben a rókával, mely függőlegesen ovális.

Ragadozók – Wikipédia Borz látása

A kijárat előtt földkupac található. Ezek az ismérvek azonban önmagukban nem elegendőek a kotorék lakójának megállapítására, hiszen a róka elfoglalhat borzvárat, illetve egy sok kijáratos várat a róka és a borz közösen is használhat. Ugyancsak a borz sajátossága, hogy ürítő helyeinek latrinák többsége a vára közelében található. A földbe kapart kis gödröket többször is használja. Nem ritkán az illemhelyek akár méterre, vagy még messzebb találhatók a kotoréktól.

A borz a szó legszorosabb értelmében mindenevő. Amit talál, vagy amii a legkönnyebben elérhető számára, azt addig eszi, amíg a készlet tart. A földön fészkelő madarak tojásaiban és fiókáiban okozott károk tekintetében továbbra sem egyértelmű, hogy a róka, a borz, vagy a vaddisznó a legjelentősebb pusztító, az viszont bizonyos, hogy az borz látása területeken a borz terjeszkedésével és állomány növekedésével egyre több kárt okoz a védett vagy a vadászható fajok fészkeiben. A borz tápláléka fajokban gazdag, mezőgazdasági területen végzett hat éves vizsgálatban 25 állat- és 6 növény- erdei élőhelyen pedig 47 állat- és 11 növénytaxon fordult elő.

5 cuki állat, ami akár meg is ölhet - Dívány

A tavaszi és nyári táplálékában a gerinctelenek főként a gilisztákősszel pedig a növények a legfontosabbak, ám ekkor a kisemlősök — különösen a mezei pocok — fogyasztása is jelentős lehet. Területtől és időszaktól függően előfordul dögfogyasztás is, bár borz látása kutatók ezt határozottan cáfolják. Étrendjében — a gerinctelenek gyakori előfordulása miatt — főleg a kis súlyú, g közötti, talajszinten élő prédák dominálnak.

A vemhességi idő a csíra fejlődésében beálló nyugalmi fázis hosszától függ. A megtermékenyített pete blasztula többnyire csak decemberben ágyazódik be a méhlepénybe.

A szaporodási időszak júniustól augusztus végéig tart, a nőstények párosodási készsége azonban mindössze néhány napos. A hímek általában több nősténnyel, illetve a nőstények több hímmel is párosodnak. A kölykök számuk általában közé esik tél végére születnek meg, és napos korukban nyitják ki a szemüket.

Borz látása

Anyjuk 3 borz látása választja el őket, de már 10 hetes korban elkezdenek szilárd táplálékot fogyasztani, két hónapos koruktól pedig kijárnak a kotorékból és öt hónapos korukra őszre önállóvá válnak. Amíg a borznak kölykei vannak, rendkívül ingerlékeny, ha veszélyt érez, akár a vaddisznónak is nekifordul.

• European badger - 3D scene - Mozaik Digital Education and Learning
• Látássérülés plusz

Magyarországon ben védelem alá került, melynek köszönhetően állománya megnőtt és stabillá vált, így óta ismételten vadászható. Ráadásul csúcsragadozók hiányában az állományszabályozás miatt mindenképpen indokolt volna, ám kevesen emelnek rá puskát, a hazai jágerek valamiért borz látása kezelik a kérdést. Pedig az elejtése komoly kihívás… Aki megpróbálkozik csak és kimondottan borzra vadászni, gyakran kudarcélménnyel telve kénytelen tudomásul venni, hogy nem is olyan egyszerű feladat a csíkos fejűek elejtése.

Magyarországon ben védelem alá került, melynek köszönhetően állománya megnőtt és stabillá vált, így óta ismételten vadászható Igaz, a szórókat gyakran felkeresik, néhol szinte az összes kukoricát a borzok veszik fel, máshol viszont a szórók látogatása alkalmi.

A váratlan találkozások kukoricában, vagy a táblák melletti váltókon disznóra lesve vadkárelhárító vadászatokon is gyakorta előfordulnak.

˝Tökös vérnyúl˝ győzte le a kígyót - 2015.06.25. - kotottpalyan.hu

A fegyver azonban a legtöbbször ilyenkor is néma marad — mondván: még akár disznó is jöhet. A június 1-től február utolsó napjáig tartó vadászati idénye valójában mindössze három hónapos védelmet biztosít a borznak, ám a tavaszi létszámapasztás lehetetlensége végett pont a kártételi időszakában számít tabunak. Amikorra meg már lehetőségünk volna az elejtésére, addigra jelentős mértékűvé válik a takarás, ráadásul éjszakai aktivitása miatt lővilágnál szinte kizárt célba venni.

Vörös róka

Márpedig lámpával a jogszabályok szerint ugyebár nem lőhető… Erős holdfénynél a vetéseken, alacsony tarlókon, utakon, nyiladékokon azért szerencsénk lehet hozzá, de hát vadászni, mint tudjuk — a róka és a vaddisznó kivételével — csak a napkelte előtti egy órától a napnyugta utáni egy borz látása szabad… Jelentős kártétele ellenére — az érthetetlen és szakmailag indokolatlan jogszabályi háttér miatt — nehéz legálisan vadászni rá A megállapított vadászati idényénél fogva a kotorékozások főidőszakában — értelemszerűen — békén kell hagyni, így sajnos ez a lehetőség is kizárt.

Bár — tekintettel arra, hogy a kotorékban veszedelmes ellenfélként harcol — a kutyák védelme érdekében négylábú segítőinket nem is szívesen engednénk be a várba.

A borz téli gereznája novembertől már igencsak kívánatos, ráadásul a télire gyűjtött tartalék miatt általában jócskán ki a denevérnek jó a látása vannak gömbölyödve a kanok testsúlya ilyenkor kgminden adott — volna — tehát ahhoz, hogy ekkor végre vadászhassuk a szórókon, elállhassuk a váltóját, építhessünk lest a kijárt kotorék közelébe.

Csakhogy — bár klasszikus téli álmot nem alszik — télvíz idején ritkán jár ki a kotorékból, ezért Borz látása Hubertus és Diana istennő összes segítségére szükségünk van ahhoz, hogy szerencsésen elejthessünk egy-egy borz látása.

Téves feltételezés, hogy téli álmot alszik, hiszen a hóban is rendszeresen találkozni nyomával, legfeljebb — a medvékhez hasonlóan — lelassul az anyagcseréje, keveset mozog és akár napokig alszik, az ősszel felhalmozott bőr alatti és hasűri zsírrétegéből él. Néha azonban — főként az enyhébb napokon — bizakodásra okot adva a vadásznak, lábnyomát borz látása hóban hagyva ilyenkor is kijár a kotorékból.

A nyomát igen könnyű felismerni, az erőteljes, ásásra kialakult, vaskos karmai tudniillik mindig túlérnek a talppárnákon, azokat nem tudja visszahúzni, így a lenyomatuk jellegzetes — a leshelyünk megválasztása nem okozhat gondot. A legtöbb esetben — ellentétben a rókával — a borz nem borz látása alól közelít kotorékához, hanem szigorúan a váltóját tartva, s ezt a lehetőséget bizony kihasználhatjuk.

Ugyancsak bennünket segít, hogy a borz látása gyenge, ugyanakkor az egyébként mozgásában lomhának tűnő állat a kotorék közelében felismert borz látása reagálva, mint a villám elmenekül. Bár sokszor figyelmetlennek, elővigyázatlannak tűnik, gyakran megáll, szimatol és — ha rossz a szelünk borz látása mielőtt kilépne a nyílt területre, óvatosan eloldalog. A húsát egesek szívesen fogyasztják, bár többségében ódzkodnak a borzból készült ínyencségektől, méla undort sugárzó fintorral nyugtázva az elfogyasztására tett indítványt.

Pedig nem utolsó csemege, érdemes kipróbálni… szöveg és képek: Wallendums Péter.