Jövőkép elhalasztása 2021-ig, AT/HU turisztikai helyzetkép - július - GD Consulting – Balázs Kovács – Wien–Budapest

Az új és meglévő üzleteket szolgáltató központokká alakítanák át postával, patikával — vázolta a terveket lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz—Coop Szövetség elnöke. A vidéki kisboltok programjának előkészületeiben más szakmai szervezetekkel együtt három éve együttműködünk a kormányzattal, és most elérkezett az ideje annak, hogy meghirdessék a vidéki ellátási lánc megerősítéséről szóló, példátlanul nagy programot — közölte a Magyar Nemzettel Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.

• A szem egy része felelős a látásért
• 6. szám, február 8. – eGov Hírlevél
• Milyen látás romlik
• Augusztustól friss híreink ITT olvashatóak!
• Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola védnöksége és szakmai döntései alapján, a budapesti Sapientia Hungariae Alapítványt a továbbiakban: Alapítvány bízta meg a Collegium Talentum program lebonyolításával.
• Drágakövek a látáshoz

Szőke Zoltán azért kérdeztük, mert Gulyás Gergely nemrég bejelentette: a Magyar falu program egyedi pályázati rendszerében összesen 45 milliárd forint támogatást biztosítanak a kétezer lélekszám alatti települések kisboltjainak megújulására, hogy a közszolgáltatásokat mindenütt elérhetővé tegyék.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a több szolgáltatást nyújtó közösségi terek kialakítását támogatják. Jövőkép elhalasztása 2021-ig döntöttünk arról, hogy pluszforrást biztosítunk a működésükre — fogalmazott Gulyás Gergely.

Nem bírták a terheket, lehúzták a rolót Zs. Szőke Zoltán lapunknak felidézte: a hatéves bérmegállapodást követően több olyan kisvállalkozás került veszteséges helyzetbe, ahol nem tudták kitermelni a kötelező emeléseket az jövőkép elhalasztása 2021-ig forgalom melletti kevés árrésből.

Mint mondta, ma nagyjából háromszáz hazai kistelepülésen nincs semmilyen alapvető bolt, ahhoz, hogy a lakosok a friss fogyasztási cikkeket, élelmiszereket megvásárolhassák, a szemüveglencsék a látás korrekciójára távolabb kell menniük. Ezzel együtt mintegy olyan település van, ahol kétezernél kevesebben élnek, innen pályázhatnak a meglévő kisboltok a támogatásra.

Democracy in the Time of Pandemic (CIVICA Public Lecture #1)

Nagy lehetőség ez a vidéki boltosoknak: már sokan érdeklődtek, de mindenki várja a részletszabályokat; a rendelet egy-két héten belül megjelenhet — fűzte hozzá a kereskedelmi lánc elnöke. Színvonalasabb, új szolgáltatások jönnek Zs. Szőke Zoltán arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a pályázaton elnyerhető támogatásokból egyrészt az ellátatlan településeken új üzletek épülnének és asztigmatizmus és rövidlátás felnőtteknél a korábban bezárt egységek.

A kereskedők kérhetnek pénzt a jelenleg is működő boltok korszerűsítésére is, például jelentősebb energiahatékonysági beruházásokra, de a modernebb berendezés, a költségtakarékos működés megteremtése is a támogatandó célok között lehet. Közösségi terek a lakosságért A szakember kiemelte: az egyik legjelentősebb újítás az lesz, hogy az átalakított jövőkép elhalasztása jövőkép elhalasztása 2021-ig a jövőben nem csupán önálló élelmiszer-kereskedelmi egységként kapcsolódnak be a falvak életébe.

Sajtószoba

A beruházásokkal olyan közösségi tereket, szolgáltató központokat alakítanak ki az épületekben, amelyek találkozási pontok lehetnek, és jövőkép elhalasztása 2021-ig más közszolgáltatások is elérhetők lesznek, például a posta vagy a gyógyszertár. Arról nem beszélve, hogy sokkal könnyebbé válnak a legkisebb településeken élők mindennapjai.

Az a cél, hogy ne legyen Magyarországon olyan település, ahol a napi fogyasztási cikkeket nem tudják helyben beszerezni a lakosok — húzta alá Zs. Szőke Zoltán. A decemberében hivatalba lépett Európai Bizottság különös jelentőséget tulajdonít az európai társadalmak előtt álló egyik legsúlyosabb problémának, a társadalmak demográfiai problémáinak.

Jól jelzi ezt, hogy — először az integráció történetében — a demográfia önálló területként is megjelent a biztosi portfóliók között, amikor Dubravka Šuica a demokrácia mellett a demográfiáért is felelős tagja lett az Európai Bizottságnak.

Ez a kezdeti lendület nyilvánult meg abban, hogy fél évvel a Bizottság mandátumának megkezdése után, nyarán a Bizottság már elfogadott egy helyzetértékelést tartalmazó jelentést a demográfiai változásoknak a kontinensre gyakorolt hatásairól.

AT/HU turisztikai helyzetkép - 2021. július

Eszerint az európaiak hosszabb ideig, egészségesebben és jobban élnek, mint valaha a történelem eddigi időszakaiban. Az Unión belüli részletesebb adatok persze megmutatják jövőkép elhalasztása 2021-ig, amit mi, közép-európai olvasók kezdettől fogva sejtünk: mind a várható élettartam, mind pedig az egészséges évek számát tekintve markánsan jelen jövőkép elhalasztása 2021-ig az Európai Unió keleti és nyugati része közötti különbség.

Míg a spanyol várható átlagos élettartam 83,5 év, addig ez Bulgáriában Hasonlóképpen, amíg az egészségesen eltöltött évek várható tartama Svédországban 73,2, addig Lettországban csupán 51 év.

Önmagában problémát jelent az is, hogy az Európai Unió nyugati és keleti fele között ilyen komoly különbségek állnak fenn még mindig az életesélyek egészségügyi vonatkozásait illetően is. Az igazi kihívást azonban az jelenti, hogy a már megszületett európai polgárok hosszabb és egészségesebb élete mellett hiányzik a nemzedéki megújulás.

Általában véve Európára jellemző módon az as évektől kezdve a kontinensen hanyatló demográfiai tendencia érvényesül, amely ugyan stabilizálódott valamelyest az ezredforduló után, azonban ez a stabilizáció sajnos nagyon alacsony ponton következett be.

Ma — azaz ban, amikor az adatok elérhetők — egy nőre 1,55 megszületett gyermek jut, amely továbbra is jóval a 2,1-es reprodukciós küszöb alatt van. Miközben egy-két jövőkép elhalasztása 2021-ig eltekintve nincsen olyan régiója az Európai Uniónak, ahol a legalább 2,1-es születési gyerekszám jellemző lenne, több olyan tájegység is található — pl.

Nem csupán az jelent problémát, hogy kevesebb gyerek születik, de ezzel párhuzamosan nő a gyermeket szülő anyák életkorának átlaga is.

Míg ben 29 évesen szülte egy európai anya a gyermekét átlagos értéket tekintve, addig ez ra 30,8 évre emelkedett, azaz a gyermeket vállaló anyák gyakorlatilag két évvel később szülik meg gyermeküket, mint az ezredfordulón.

Tovább élünk tehát, és közben egyre kevesebben leszünk. A mostani folyamatokat a jövőre kivetítve mindez azt jelenti, hogy a es millió európai uniós munkaképes korú polgár száma re harmincöt millióval csökken, és millió fő lesz, miközben — értelemszerűen — az időskorúak száma folyamatosan nőni fog. Így válik az európai társadalmak egyik legkomolyabb jövőbeni problémájává a demográfia, azon belül is a népesség elöregedésének jelensége.

Éppen ezért indított január én az Európai Bizottság Dubravka Šuica vezetésével egy tizenkét hétig tartó társadalmi vitát az elöregedéssel kapcsolatos problémákról és jövőkép elhalasztása 2021-ig megoldásának lehetőségeiről. A vita alapjául a Bizottságnak a témában készített zöld könyve szolgál, amely azokat a forgatókönyveket tekinti át, amelyek az elöregedés következtében az Európai Unióban szükségessé válhatnak.

Április ig nyitva van a határidő, mindenki hozzászólhat az Európai Bizottság kezdeményezéséhez új lépéseket, akár új politikai irányvonalat is javasolva. A vitat tétje a jövő. Valójában azonban a lépések jelentős része már a máról, illetve a közeljövőről szól, hiszen most kell megszületniük azoknak a gyerekeknek, akik enyhíteni tudnak a jövőben az elöregedés következtében a szociális és egészségügyi rendszerre súlyosbodó terhen.

Kapcsolódó hivatkozások

Akkor hangsúlyozta, a kormány a projektet 14, idéntől pedig összesen 90 milliárd forinttal támogatja a következő években. A laborokat négy fő kutatási-fejlesztési területtel alapították meg: Ipar és digitalizáció, Kultúra és család, Egészség, Biztonságos társadalom és környezet. A laboratóriumok egyebek mellett az autonóm rendszerek, az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a virológia témaköreivel is foglalkoznak.

Legtöbbjük budapesti központtal működik, de lesz, vagy már van olyan labor, amelyik Szegedhez vagy Pécshez kötődik. A veszprémi labor február 1-én, hétfőn nyílt meg a Pannon Egyetemen. A veszprémi labor a társadalmi innovációra fókuszál A veszprémi jövőkép elhalasztása 2021-ig online tartott nyitórendezvényén elhangzott, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat a látásgyümölcs helyreállítása közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni.

A Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András a rendezvényen úgy fogalmazott, a Ehhez sok kutatásra és együttműködésre van szükség. A veszprémi egyetemen nyílt labor e párbeszédnek lehet részese- hangsúlyozta. A Jövőkép elhalasztása 2021-ig Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Birkner Zoltán a megnyitón a Nemzeti Laboratóriumok létrehozásának előnyeiről szólva kiemelte: Jövőkép elhalasztása 2021-ig jól áll a tudományt létrehozók és felhasználók számában, de a kettő nem mindig találkozik, a hivatal célja ezért e két szereplőt közelebb hozni egymáshoz.

Kifejtette: a Veszprémben nyílt Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumtól azt várják, hogy összeszedje azokat a tapasztalt embereket, akik értenek a társadalmi innováció folyamatához, lépéseihez, hogy nemzetközi szinten is megmutassák, hogy Magyarország mihez ért ebben a témakörben.

A megnyitón Navracsics Tibor, Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosáért és Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is felszólalt.

Drónhasználati szabályok

Mint mondta, a nemzeti laborhálózat létrehozásának előnye, hogy az egyetemek kiléphetnek elefántcsonttornyaikból, hogy a világi, valamint az európai trendeket követve az elméleti tudást a gyakorlati tapasztalatokkal és aktivitással szövetségre léptetve hozzáadott értéket adjanak a társadalomnak és a gazdaságnak.

A as EKF-program itt tud kapcsolódni, hisz az innováció és a társadalom két olyan téma, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszútávon sikeres legyen a társadalmi és kulturális fejlődés -mondta.

Az EKF-pályázat célja, hogy ra Veszprém Európa legélhetőbb városai közé kerüljön, amihez a most nyílt társadalmi innovációs labor használható tudást adhat.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint az innovációk elterjedését és sikerességét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tud illeszkedni a társadalmi beágyazottságba.