A 4 látomás rossz

Az első rész a Jelenések könyve egészének névleges bevezetője A második, az első szakasznak: a hét egyháznak írt levelek bevezetője A "kijelentés" szó itt sajátos értelemmel bír, ugyanúgy, mint az Újszövetség minden könyvében. Nem isteni ihletésre céloz, hanem a világnak Isten ítélete alatti helyzetének a megismerését jelenti, a történelmi idők végén.

Az a 4 látomás rossz megismerésnél nincsen szükség részletes jóslatokra a világvégi eseményekről vagy azok idejéről. Ez a Jelenések könyvének oly gyakori félreértelmezése; amire szükségünk van, az a megváltás feltételeinek a megértése, attól függetlenül, hogy a végső ítélet mikor következik be.

A bevezetésben már érzékeltettük azt, hogy a Jelenések könyvének szándéka: útbaigazítani azokat a keresztényeket, akik nem tudják pontosan, mi kell a megváltáshoz. Az első mondat kínos, mert mindenki beletartozik, aki ezért a jelenésért felelős. A Jelenések könyvének mondanivalója egyrészt Jézusnak egyházaihoz szóló üzenete, másrészt Istené, a közelgő ítéletet illetően.

A hét levelet Jézusnak, a mennyei Emberfiának a látomásához kötötte.

1. Nem isteni ihletésre céloz, hanem a világnak Isten ítélete alatti helyzetének a megismerését jelenti, a történelmi idők végén.
2. Tornával javítsa a látást
3. Halálos látomások - A 4. látomás rossz
4. Nem isteni ihletésre céloz, hanem a világnak Isten ítélete alatti helyzetének a megismerését jelenti, a történelmi idők végén.
5. Látomásai egyébként csak néhány kiválasztott személynek voltak a Bibliában.
6. A látásélesség kezelése 0 6

A levelek után következő látomások angyali közvetítőket mutatnak be, akik mindazt interpretálják, amit János lát. Ezek az angyalok a zsidó apokalipszisek ismert alakjai. Amint már láttuk, ez a kinyilatkoztatás szokatlan, mivel élő prófétának tulajdonítják, nem pedig valamelyik múltbeli hírességnek. Sok olyan kifejezést is használnak itt, amelyet a könyv befejezésében is alkalmaznak. A 22,6-ban újra elhangzik az ígéret, hogy megmutatják, aminek "hamarosan meg kell történnie" 1.

A 22,ban Jézus az, aki elküldi az angyalt.

A 4. látomás jó vagy rossz,

Ehhez hasonló ígéretek "aminek meg kell történnie" a Dániel 2,28f, ben találhatók. Ott "aminek meg kell történnie", az emberi birodalmak megsemmisítésére és Isten örök uralmának megalapítására vonatkozik. Ugyanaz a szerkezet tájékoztat a látomásokról, amely a Jelenések könyvében is visszatér.

• Számítógépes látás speciális szemüveg
• Vitaminok, amelyek növelik a látásélességet
• Javítsa látáskönyvét

Néhány tudós azt a 4 látomás rossz, hogy a második versben megjelenő "szolgák" kifejezés egy olyan keresztény próféta-iskolára vonatkozik, amelyik ilyen látomásokat keresett. Mi azonban azokkal értünk egyet, akik szerint ez minden keresztényre vonatkozik.

A következő vers áldást mond azokra, akik olvassák, hallják és megtartják az üzenetet.

Ez azt jelenti, hogy a Jelenéseket hangosan kell olvasni a liturgikus összejövetelek alkalmával, mert mindenkihez szól. Ehhez hasonló boldogság jelenik meg a befejezésben 22,7. A boldogság ünnepélyes kihirdetése a liturgikus összejöveteleken bizonyos figyelmeztetést hordoz magában. Azok, akik nem hallgatják meg a kinyilatkoztatást, nem kerülnek a megváltottak közé.

Ezek a boldogságok Lukács evangéliuma 11,at tükrözik: "Boldogabb, aki hallgatja és megőrzi Isten igéjét". Az evangéliumokon kívül egyedül a Jelenések tartalmaz még boldogság-kijelentést.

Myopia myopia kezelés a könyv ragaszkodik a szám-szimbolikához, hét boldogság-kijelentéssel találkozunk 1,3; 14,13; 16,15; 19,9; a 4 látomás rossz 22,7. A többiek a megváltás áldásaira vonatkoznak. Ugyanaz a görög szó felel meg mindkét kifejezésnek. Az "Isten Igéje" és a "Jézus Krisztus bizonyságtétele" kifejezések adják tudtunkra, hogy a Jelenések a "tanú" szót szélesebb értelemben használja a hitéért mártírhalált halónál.

Az UAB ezt a mondatot olyan szavakkal toldotta meg, amelyek nem szerepelnek a görög eredetiben. Itt a második versben János az egész kinyilatkoztatást "Isten Igéjének és Jézus Krisztus tanúságának" kategóriájába helyezi. Mivel mindkét összefüggésben ugyanazt a kifejezést használja, feltételezhetjük, hogy e kinyilatkoztatás a 4 látomás rossz nem teljes meglepetés.

Ő már azokhoz az elvekhez tartja magát, amelyeket ezekben a látomásokban kifejezett. Ő már valamilyen módon ellenállt a "vadállatnak". Lehet, hogy nyugtalanította a keresztények között egyre növekvő hanyagság. A kinyilatkoztatás majd összesíti és tisztázza mindezeket a gondokat és tapasztalatokat.

A próféta biztosra mondhatja, hogy a keresztények nem hagyhatják magukat hamis tanítók által félrevezettetni, vagy azt sem engedhetik meg maguknak, hogy a kellemetlenségektől és nehézségektől elmeneküljenek. Ehelyett úgy kell ezt az Isten-látomást felfogniuk, mint a világ szuverén irányítójának az ábrázolását.

Ez a rész szabványos levélbevezetővel kezdődik. A következő levelek üzenete mögött újból többszörös tanúság áll. János Istennek és A 4 látomás rossz a szószólója. A "kegyelem és béke" a korai kereszténység szokásos levélkezdő üdvözlése volt. Az utolsó vers visszatér ehhez a záró áldással: "Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen minden szenttel!

A köszöntés az 5a verssel fejeződik be, amelyet egy doxológia 5b-6 és két profetikus jóslat követ. A levél küldőinek, Istennek és Jézusnak nevét felváltva alkalmazza, hogy megtartsa az egyensúlyt.

Az isteni szabványos kifejezése - a "volt, van és mindig lesz" - helyett így írja le Istent: "aki van, aki volt és aki eljő". A szabványformula félreérthető. Azt sugallhatja, hogy Isten nem fog semmit sem tenni a gonosz fölötti korlátlan hatalmának kinyilvánításáért.

A trónus fejlődés és jövőkép álló hét lélek a zsidó liturgia képeiben használatos. Értelmezhető számuk is lehet: hét arkangyal; Isten hét szeme Zak 4,ben ; hét gyertya mint a 2Hénok 6,11 zsidó apokalipszisben. Jézus nevének három része párhuzamban van Isten nevével.

A "Hű tanúbizonyság" Jézus teljes bizonyságtételére vonatkozhat, nem csupán a halálára; mert a Jelenések gyakran használja a "tanú" szót általánosabb értelemben. Az "elsőszülött a halottak közül" Jézus feltámadására vonatkozik.

Ez egy dicsőítő részben jelenik meg, amely Jézusnak a kozmosz fölötti uralmát ünnepli a Kol 1,ban. Végül a "földi királyok fejedelme" bevezeti az üzenet politikai vonatkozásait. Jézus már uralkodik azokon, akik hatalmukat az ő követőinek üldözésére használják fel. Az 5a versben következő doxológia felkéri a keresztényeket Jézus üdvözítésének dicsőítésére, amelyet már megkaptak.

A doxológiák és a dicsőítő énekek a Jelenések profetikus megértésének fontos a 4 látomás rossz. Arra tanítják a keresztényeket, hogy ők már most hálával tartoznak Istennek a megváltásért és a győzelemért. Nem kell addig várniuk, amíg a szemész a xalatanról végső legyőzése eljő.

Két profetikus kijelentés zárja le ezt a szakaszt. Az első Dán 7,13 és Zak 12,10 összekapcsolásából ered. A korai keresztények ezt a mondást elítélő jóslatként használták azok ellen, akik Jézust visszautasítják Mt 24,30; Jn 19, Az ilyen ítéletjóslatoknak kettős perspektívájuk van, mivel az igazaknak megígért megváltásra is vonatkozik. A Jelenéseket ebből a perspektívából kell olvasni. A gonosznak és hatalmának elítélése az igazak megváltását jelképezi. Az utolsó kijelentés arra emlékezteti az olvasót, hogy ez a kinyilatkoztatás az igaz Istentől származik.

A Jelenések az alfát és az omegát, a görög ábécé első és utolsó betűjét használja Istenre és Jézusra egyaránt 1,17; 2,8; 21,6; 22, A "Mindenható" pantokrátor isteni cím 4,8; 11,17; 15,3; 16,7.

A 4. látomás jó vagy rossz

Istent királyként mutatja be, aki a későbbi látomásokban szembeszáll a 4 látomás rossz birodalom hatalmával. E liturgiai ábrázolás már az elején leszögezi, hogy ez a kinyilatkoztatás Isten teljes hatalmával történik. A Jelenésekben a 4 látomás rossz első Jézus-látomás azzal bízza meg a prófétát, hogy írjon Kis-Ázsia egyházainak.

Habár ezeket az üzeneteket bizonyos közösségekhez címezték, a kinyilatkoztatások mégis az egész kereszténységnek szólnak. Ezeknek az egyházaknak a problémái valószínűleg tipikusan olyanok voltak, amelyekkel minden keresztény egyház szembesült. János profetikus elhivatottsága némiképp különbözik az Ószövetség elhivatottság-történeteitől.

A keresztény próféta elsősorban a feltámadt Jézus üzenetének a tanúja.

Nem a prófétát, hanem Jézust ábrázolja úgy, mint aki azzal fenyegeti a csökönyös embereket, hogy szavaival elítéli vagy az igazakat megvigasztalja az ígéret szavaival. A próféta tisztázza, hogy annak a közösségnek a tagja, amelyhez a Jelenések szól. A "nyomorúság", a "királyi uralom" és az "állhatatosság" a keresztény megváltás feltételei.

Az "állhatatosság" különleges fogalom az Újszövetségben. Többet jelent a nehézségekbe való puszta belenyugvásnál. Ez az az erény, amely képessé teszi az embert, hogy végig kitartson, egészen az utolsókig, még akkor is, ha a világ utolsó napjai szörnyű szenvedést és kínt jelentenek majd az igazak számára. Az emberek rendszerint úgy gondolnak a királyi uralomra, mint amelyben csak haláluk után osztoznak Jézussal.

A 4. látomás jó vagy rossz, Új fordítású revideált Biblia

János azonban ennél többre utal. Ő már megmutatta, hogy Jézus a világ királyainak a fejedelme. Ezért tehát olyan keresztényekről beszélhet, akik az utolsó napok szenvedéseit eltűrik, s mint akik már az uralomban is osztoznak.

Patmosz kicsiny, szegényes sziget volt, amelynek városai sem voltak. János kijelenti, hogy tanúságtétele miatt került oda száműzetésbe. További magyarázattal nem szolgál, hiszen a kis-ázsiai keresztények nyilván tisztában voltak a körülményekkel.

A korai keresztények az "Úr napjának" ünnepét a zsidó szombattal helyettesítették, mert ezen a napon ment Jézus a mennybe lásd Barnabás 15,9; Ignatius, Magnesians 9.

Ezen a napon ünnepelték az eukarisztiát Didakhé Így a szerző a keresztény hét legszentebb liturgiai idejére helyezi látomásait.

A 4. látomás rossz

Isten hangja harsonaszóként jelenik meg az Ószövetségben Ez 3,12; Kiv 19, A világ végét is harsonaszónak kell hírül látássérült olvasás 1Tessz 4, A hetes számnak, a Jelenések elsődleges numerológiai jelképének, sok különböző asszociációja van.

Az ókori írók a hetet a hét bolygóra értették.

• A látás szerepe az életben
• Szolovjev nézete
• Veleszületett myopia prognózis

Következésképpen az a kép, amint Jézus hét csillagot tart a 4 látomás rossz kezében, szimbolikus kihívás, amely a hatalomra tartott igényére céloz. Jézus a kozmosz uralkodója.

A könyv közvetlen szövegösszefüggésében a hetes szám azokra az egyházakra vonatkozik, amelyekhez a levelek szólnak Jézus ilyetén leírásának nem a vizuális kép megvalósítása a célja.

A látnok inkább az Ószövetségből szedegette össze a képeket, hogy Jézus isteni természetét és hatalmát kifejezze. Az alapvető kép összekapcsolja a Dán 7,beli trónust átvevő Emberfia ábrázolását Isten képével, aki e trónust átadja neki Dán 7,