Emlékiratok és látásmód

Ehhez aligha találhatnánk az emlékiratnál alkalmasabb műfajt, hisz az idetartozó alkotások írójuk szubjektív világáról, testi és lelki problémáiról, terveiről és vágyairól, öröméről és bánatáról minden más irodalmi műnél hitelesebben tudósítanak.

A szövegek válogatásának munkája korántsem volt könnyű, mert többféle szempontot kellett egyidejűleg figyelembe vennünk és összehangolnunk. A emlékiratok és látásmód magyar memoárirodalom két legjelesebb darabját, Kemény János és Bethlen Miklós munkáit a Magyar Remekírók sorozatának külön kötete adja közre, így ezeket munkánk során nem vettük számításba.

Louis de Rouvroy, Saint-Simon hercege – Wikipédia

Hasonlóképpen mellőztük a latin nyelvű memoárokat is, amelyek anyagunk egységét a nyelvi színvonal különbözőségével bontották volna meg. Kivételt csupán olyankor tettünk, amikor egykorú fordítás állt rendelkezésünkre pl.

Kocsi Csergő Bálint művének Bod Péter-féle fordításavagy pedig a fordítás ténye vitatott, mint például Mindszenti Gábor Diáriuma esetében. Ha azonban ez utóbbiról bebizonyosodna is, hogy A műfaj valamennyi korabeli darabjának közléséről természetesen szó sem lehetett, ezt a terjedelem nem engedte, a színvonal pedig emlékiratok és látásmód indokolta volna.

Régi memoárjaink ugyanis sok esetben más műfajok sajátosságaival keveredtek, némely részleteik inkább hatnak történetírói, teológiai, gazdasági, vagy épp politikai fejtegetésnek, mint az írói szubjektum esztétikai igényességű kivetítéseinek. Épp ezért mind a teljes terjedelemben kiadott műveket, mind a szemelvényeket úgy igyekeztünk összeválogatni, hogy a szépirodalomhoz legközelebb álló szövegek kerüljenek be a kötetbe.

Az esztétikai szempont elsődleges figyelembevétele mellett több esetben művelődéstörténeti érv döntött a szöveg kötetbe való felvétele mellett, mint például Kocsi Csergő Bálint vagy Tótfalusi Kis Miklós esetében, hisz mindketten olyan jelenségekről számolnak be, amelyek méltán tarthatnak számot érdeklődésre a megírás esztétikai színvonalától függetlenül is. Kihagytuk viszont azokat a műveket, amelyek emlékirat és történetírás határmezsgyéjén állva inkább az utóbbi felé hajlanak, kevés bennük mind a szubjektív elem, mind a művészi törekvés pl.

Egyéb szempontokból természetesen ezek is fontos látás 0 6 mi ez izgalmas írások, a szükségszerű terjedelmi korlátok miatt azonban az ilyen típusú művekből ezúttal csak egyet adtunk közre ízelítőül, Martonfalvay Imre Emlékiratá-t. Úgy reméljük, hogy az olvasó válogatásunk alapján végül is sokoldalú képet kap a műfaj három évszázadon átívelő fejlődésvonaláról, s ebben az összefüggésrendszerben a kötetből hiányzó írásokat is megnyugtatóan el tudja helyezni.

Történelem és emlékek - retussal (Gergely J.)

Külön is szólnunk kell a szöveggondozás nehézségeiről. A régi magyar kiejtést megőrző, de a mai helyesírásnak lehetőleg megfelelő, modern kiadások ezekben az esetekben munkánk alapjául szolgálhattak.

Ugyanilyen normák szerint igyekeztünk a többi szöveget is közreadni a ma már többnyire nehezen hozzáférhető múlt századi kiadások alapján. Mindenütt arra törekedtünk, hogy a régies vagy tájnyelvi kiejtési sajátosságokat megtartsuk, de ugyanakkor a mai helyesírási szabályoknak megfelelően tegyük a mai ember számára olvashatóvá.

Aki a szöveggondozási munka nehézségeit ismeri, jól tudja, hogy e téren nem valósítható meg a teljes következetesség, hiszen az eredeti szöveg is gyakran következetlen. Többször az egy szövegen belüli egyöntetűség kedvéért kellett megváltoztatnunk a központozást, az idegen nevek vagy magyar személynevek és földrajzi nevek írásmódját. Annak érdekében, hogy a szöveget egyértelművé és érthetővé tegyük, helyenként — de csak a legindokoltabb esetben — következetlennek látszó megoldásokra is vállalkoznunk kellett.

• Az emlékirat-irodalom gyűjtőnév alatt kelt szövegtípusok sorába tartoznak a kezdetleges műformák, mint például a kalendáriumok mintájára vezetett krónikák, naplók, diáriumok, de a
• BME én így szeretlek Emlékiratok és látásmód Az emlékirat-irodalom gyűjtőnév alatt kelt szövegtípusok sorába tartoznak a kezdetleges műformák, mint például a kalendáriumok mintájára vezetett krónikák, naplók, diáriumok, de a Fő jellemvonásuk az, hogy alkotóik saját nevükben mesélik el századuk fontosabb eseményeit, esetenként elbeszéléseiket élettörténetük lényeges emlékiratok és látásmód egészítve ki.
• Nádas Péter Emlékiratok könyve című regényének irodalmi vonzódásai és választásai tanulmány Az és közötti években írt, ban megjelent Emlékiratok könyve keletkezési körülményeiről és folyamatáról szóló, Hazatérés című esszében írja Nádas Péter az alábbiakat: Képzelgéseimnek legkisebb gyerekkorom óta két határozott formája van.
• Emlékiratok és látásmód Louis de Rouvroy, Saint-Simon hercege
• Műemlékek - erdélyi emlékirat-irodalom
• Mit jelent a látás plusz másfél
• Myopia myopia kezelés

A vitás olvasatú helyekre a szövegbe iktatott kérdőjel vagy a jegyzetek hívják föl a figyelmet. A műveket időrendbe állítottuk, így a magyar történelem kiemelkedő vagy jellemző részletei egymást kiegészítve sorjáznak az olvasó elé, természetesen mindez erősen és bevallottan a szubjektum szemszögéből, az egyéni látásmódot érvényesítve.

A szövegek megértését a jegyzetek segítik; ezekben először emlékiratok és látásmód jellemzést adunk az íróról és művéről, majd a lapszámok alapján tárgyi magyarázatok következnek. A több emlékiratban is említett személyek nevét külön csoportban, betűrendben gyűjtöttük össze, s itt közöljük a szöveg megértéséhez nélkülözhetetlen adataikat.

Ezt követően a régi magyar szövegekben gyakran előforduló idegen — főként latin szavakat —, kifejezéseket, tájnyelvi alakokat megmagyarázzuk, azt remélve, hogy ezek segítségével a régi magyar emlékírók művei a mai olvasók számára is élményt adó, élvezetes olvasmányok lesznek.