Földalatti

1896. május 3-án Ferenc József nyitotta meg a vonalat, az uralkodó hozzájárult, hogy a földalatti használja a nevét Ferenc József Földalatti Villamos Vasút (FJFVV). Az uralkodó nevét viselte a vasút egészen 1947-ig, a kocsikon addig szerepelt a FJFVV rövidítés végig. A jövedelmezőség érdekében 90 évre szólt a szerződés, 15 éves adókedvezményt és 5 évre menetjegyek utáni illetékbélyeg-átalányt is kapott a cég. Ez volt a kontinens első metrója, és a legelső eleve villamos üzemmel átadott földalatti vasút a világon. A később átadott párizsi és berlini metró tervezői is tanulmányozták Budapesten a vonalat.

Millenniumi földalatti az Állatkert felől tart a Hősök tere alá. Forrás: fortepan.hu
Millenniumi földalatti az Állatkert felől tart a Hősök tere alá. Forrás: fortepan.hu

Előzmények

Az faborítású Andrássy (Sugár) úton omnibusz közlekedett a Városliget felé, de városképi okokból visszautasítottak minden lóvasúti vagy villamosvonal létesítésére írányuló engedélykérelmeket. Viszont a Városligetbe tervezett milleniumi kiállítás mégis igényelte, hogy kötöttpályás közlekedés épüljön ki itt. Végül a két rivális társaság a BKVT és a BVVV együtt pályázott az Andrássy út alatt építendő villamos vasút megépítésére. Egy közös vállatot hoztak létre, a Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt-t. Az engedélyt megkapták, de csak 21 hónapjuk volt az építkezésre, hogy a földalatti elkészüljön a kiállítás megnyítójára. Az építkezés 3600000 koronába került, 2000 munkás dolgozott a cél érdekében

A vonal

A Vörösmarty (Gizella) tértől a földalatt haladó vonala Városligetben Hősök tere és Szépművészeti Múzeum melletti zöldövezetében lépett ki a felszínre , majd az Állatkerti körút vonalát követve haladt tovább az Állatkert állomáshoz , ami nagyjából az Állatkert főbejáratával szemben helyezkedett el. A vonal ezután egy éles jobbkanyarral a Széchenyi fürdő mellé kanyarodott, ahol az Artézi fürdő nevű fejvégállomás volt. A Városligeti tónak egy részét főként a felszíni pályaszakasz helyigénye miatt temették be véglegesen.

Földalatti a városligetben
Forrás: alfahir.hu

Járművek, üzemeltetés

A forgalom lebonyolításához 20 db villamos motorkocsit szállított a Schlick Vasöntöde és Gépgyár, ill. Siemens und Halske cég.

A fővonalról egy mellékvonal a Dózsa György út kocsiszínbe vezetett a Városligetben. A kocsiszíni forgalomban a földalatti a saját rendszerű, alacsonyan levő felsővezetéke alatt kiment a kihúzóvágányig, ahol egy kis, zsámolyszerű szerkezetet kapcsoltak hozzá, mely áramszedőként üzemelt a kocsiszínbe vezető alsószedős vágányon. A második világháború után rendes villamosvasúti felsővezeték került az összekötőszakasz fölé, melyhez vagy a 7300-as psz. mozdonyt használták áramszedőnek, vagy egy Mukival vonattak.

Az üzemeltetés nagyon korszerű volt: automata mechanikus fényjelző berendezéseket használtak a rövid követési távolság érdekében.

Az első év végére több mint 3 millió jegyet értékesítettek, 1917-re az éves utasszám elérte a 11 milliót.

Földalatti kocsija a városligeti felszíni szakaszon. Forrás: fortepan.hu
Földalatti kocsija a városligeti felszíni szakaszon. Forrás: fortepan.hu

Építészet

Minden megállóhoz díszes lejárócsarnok épült (kivéve az Operához), amit az építtető cég számára elő is írt a szerződés. Schickedanz Albert tervezte a Gizella és az Oktogon téri két-két gazdagon díszített, Zsolnayval borított házat, Brüggemann György pedig a további öt állomásnyi épületet, illetve a Deák téri nagyobb várócsarnokot. Később mégis inkább lebontották a csarnokokat, 1911-ben a Gizella térit, 1912-ben az Oktogon térit, 1924-ben pedig az összes többit.

A vonalon épült Magyarország első vasbeton szerkezetű hídja: gyaloghíd a városligeti felszíni szakasz felett, ez ma is látható, ipari műemlék.

Az alagút építése során is a kor legmodernebb technikáját alakalmazták: szádfalas szigetelés.

Deák téri várócsarnok. Forrás: varoskepp.blog.hu
Deák téri várócsarnok. Forrás: varoskepp.blog.hu

Földalatti 1973-ig

1918-ben átvette a Budapesti Egyesített Városi Vasút, majd 1923-ban a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. kezelésébe került. A két világháború között kicserélték a síneket és modernizálták a biztosítóberendezéseket. 1933-ban a vonali fezsültséget felemelték 350V-ról, a villamosvonalakon megszokott 550V-ra. 1936-37-ben a kocsikat visszatápláló féküzemre állították át: a felhasznált áram egy részét visszanyerték, csökkent az alagút felmelegedése. 1941-ben, amikor Magyarország átállt a jobboldali közlekedésre, a földalattin maradt a "balra tarts".

1949 és 1968 között a Fővárosi Villamos Vasút, 1968-tól a BKV üzemeltette. 1959-tól új pótkocsikkal közlekedtek a meglévő motorkocsik, hogy a megnövekedett utaslétszámot ki tudja szolgálni.

Földalatti 1973-tól

1973-ban adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, a teljes vonal föld alá került, megszűnt az Állatkert állomás. Meghosszabbították a három legrövidebb megállót. Új járműtelep is készült az új végállomáson. A ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok is ekkor álltak forgalomba.

Deák Ferenc téri állomást is átépítették: áthelyezték a szomszédos Erzsébet térre. Az így feleslegessé vált alagútszakaszban létesült 1975-ben a Földalatti Vasúti Múzeum. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor tértek át jobboldali közlekedésre.

1995-ben felújításra került a teljes vonal. Kicserélték a vágányokat, megerősítették és újraszigetelték a vágányokat stb. Megújultak a megállók is, a műemléki állomások belső felújítása korhű módon, az eredeti burkolatokkal és kialakítással történt.

Reklámfotózáson Ganz csuklós motorkocsi az Állatkerti úton. Forrás: villamosok.hu
Reklámfotózáson Ganz csuklós motorkocsi az Állatkerti úton. Forrás: villamosok.hu

Fejlesztési tervek

Első ütem

  • A vonalat a Vörösmarty tértől meghosszabbítják a Vigadó térig (a vágányaok jelenleg is egészen a térig húzódnak), így közvetlen kapcsolat jön létre a 2-es villamossal, valamint a BKK hajójárataival.
  • Új állomás épül a Hungária körút alatt (kapcsolat az 1-es villamossal).
  • Egyes állomásokat akadálymentesítenek, a Deák-téri állomáson liftet építenek.
  • Új kijáratok létesülnek a Deák tér, Oktogon, Hősök tere állomásokon.
  • Új járművek kerülnek beszerzésre (egyterű, nagyobb kapacitású, hosszabb szerelvények).
  • Felújítják az áramellátási rendszert, alkalmassá teszik a járművek általi visszatáplálásra.
  • Vágánykapcsolat létesül a MillFAV-múzeummal (nosztalgiajárművek üzemeltethetőségéhez).

Második és harmadik ütem

  • A vonal meghosszabbítása Zugló felé két ütemben történik. Először a Mexikói úttól a Kassai térig hosszabbodik meg, majd a következő ütemben tovább a Csáktornya parkig, ahonnan a metró a Marcheggi hídhoz kanyarodna.
  • A Mexikói útnál újjáépítik a megállót.
  • A Kassai téren P+R és B+R parkoló épülne, valamint kapcsolat alakulna ki a 3-as villamosvonallal, melyet az Árpád híd irányába terveznek meghosszabbítani.
  • A Marcheggi híd végállomáson nagy P+R parkoló épülne, a terület új intermodális csomópont lenne: átszállás a MÁV-járataira.
  • Térkép
  • Térkép 2.
A jövő földalattija?
A jövő földalattija? Forrás: urbanista.blog.hu