Lóvasutak Budapesten

1866. elindult Pesten az első menetrendszerűen közlekedő egyvágányú lóvasúti járat a Kálvin tértől Újpestre, az északi összekötő vasúti hídig. A járat Károlyi Sándor újpesti birtokos kezdeményezéséére jött létre, az üzemeltető a Pesti Közúti Vaspálya Társaság volt. A menetidő 35 perc (de lehetett egy óra is) volt, a lovak óránként 8-10 kilométeres sebességgel tudták húzni az átlagosan 4,5 percenként induló kocsikat.

1866. Első pesti lóvasútvonal megnyítása. Forrás:welovebudapest.com/ Magyar Nemzeti Múzeum
Forrás: welovebudapest.com/ Magyar Nemzeti Múzeum

Előzmények

Magyarországon először 1827-ben a Pest-Kőbánya között próbálták ki a lóvasúti technikát, de a kísérleti üzemet 1828-ban felszámolták. Ez volt az ún. lebegő vasút, azaz a lovak a kocsikat nem egy a földre lefektetett sínpályán vontatták, hanem az építőanyagot szállító kocsik egy pilonokon álló, gerendákkal, kötelekkel megerősített szerkezeten gurultak. A vállalkozás teljes csőd volt, az olcsó puhafából épített fapálya nem bírta a terhelést.

1852-ben már építési engedélyért folyamodtak a Zugló- Császfürdő lóvasút megálmodói, de elképzelésük csak terv maradt.

További vonalak Pesten

A cég a vonal üzemeltetésére 40 éves konszessziót kapott, illetve elsőbbségi jogot újabb lóvasúti viszonylatokra. Később számos új vonalat nyitottak meg Pesten.

  • 1868-ban indult el a városligeti (Rákóczi út– Baross tér – Rottenbiller utca – Damjanich utca) és a kőbányai (Baross tér – Fiumei út– Kőbánya ) viszonylat.
  • 1869-ben indult meg a forgalom a Kálvin tér-Üllői út- Orczy tér viszonylaton.
  • 1870-től elkezdik kétvágányúsítani a hálózatukat.
  • 1870-ben nyílik meg a Kálvin tér-Fővámház tér és a Nyugati pu.- Margit híd szakasz
  • 1876-ban pedig a Kálvin tér- Lónyay u.- Közvágóhíd vonal.
  • A szűkebben vett Belvárosban és az Andrássy úton nem épült lóvasút
Budapest Lóvasút hálózata 1873-ban Forrás: OSZK/ Zsiga Aurica Erika/ Urbanista
Budapest Lóvasút hálózata 1873-ban Forrás: OSZK/ Zsiga Aurica Erika/ Urbanista

Lóvasút Budán

1868-ban indult el Budán a lóvasúti forgalom Lánchíd és Zugliget, ill. Lánchíd budai hídfő - Óbuda Fő tér között, az itteni vonalakat a Budai Közúti Vaspálya Társaság kezelte.

A Szépilonán kialakított lóistálló és kocsiszín lett később a villamosok remíze. A ma is álló és 2017-ben részben visszaépített tégla-fa szerkezetű zugligeti végállomás-épület 1885-1886 között épült fel a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) számára Kauser József műépítész tervei szerint az 1868 óta üzemelő zugligeti lóvasút-vonal új, maradandó téli-nyári várócsarnokaként.

Lóvasút a Császár fürdőnél Óbudán 1870 körül. Forrás: pestbuda.hu/ egykor.hu
Lóvasút a Császár fürdőnél Óbudán 1870 körül. Forrás: pestbuda.hu/ egykor.hu

Fénykor

1878-ban Pesti Közúti Vaspálya Társaság felvásárolta az állandó veszteséggel küzdő Budai Közúti Vaspálya Társaságot, így létrejött a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT). (A tranzakció közvetlen előzménye a Margit-hidi vonal tulajdonlásáról folyó vita a két vállalat között). 1879-ben már a Margit-hidon is lóvasút jár, így létrejön a kapcsolat a pesti és budai hálózat között.

Az 1880-as évek elején vezették be a szakaszjegyeket, s ennek köszönhetően a rövidebb távokra is egyre többen vették igénybe a lóvasúti szolgáltatást. Egy kocsi naponta 117 kilométert futott, egy ló pedig több mint 25 kilométert, a lovak átlagosan 14,6 liter zabot fogyasztottak

1885-ben két új vonal nyílt: a Csömöri úton (Kerepesi vám- Városliget), Kerepesi vám- Keleti pályaudvar.

A budapesti lóvasút legnagyobb kiterjedése idején, 1889-ben 45,8 kilométer hosszú volt, 31 járattal, 1200 lóval. A 350 kocsi jórészt kétfogatú volt. A cég 1890-ben 10 millió, 1892-ben 18 millió utast szállított, az éves bevétel 1,7 millió forintot tett ki.

Ugyanakkor hiába szerette volna Budapest vezetése, hogy minél több lóvasúti vonal létesüljön, a társaság – csak ott vállalkozott bővítésre, ahol garantáltnak látta a nyereséget. A cég például Nagykörúton is feleslegesnek tartották a lóvasút megindítását.

Lóvasútvonalak 1885-ben
Lóvasútvonalak 1885-ben

Járművek

Az omniuszokhoz hasonlóan voltak, nyitott és zárt, egy- és kétlovas, egyszintes és emeletes kocsik. Az emeletes kocsik akár 60 utast is tudtak szállítani, a járműveken voltak már állóhelyek is. A lóvasúti kocsik kényelmesebbek voltak, nem ráztak annyira minnt a rossz utakon közlekedő primmitív rugózással ellátott omnibuszok. A kocsik úgy lettek kialakítva, hogy.mindkét végükhöz lehetett kötni a lovakat, így a járművet a végállomásokon nem kellett fordítani. A járművek élettartama 6-7 év volt, nagy részüket a cég Damjanich utcai telepén gyártották. A Margit-hidon való átkeléskor a az emelkedő miatt a járművek előfogatot kaptak, ilyenkor három ló húzta a kocsikat. A viszonylatokat a sok írástudatlanra való tekintettel színes zászlókkal jelölék.

A vég

A villamosok elterjedése viszonylag gyorsan a lóvasúti közlekedés megszűnéséhez vezetett. 1887 után a BKVT alig épített új lóvasúti szakaszt (1889. Kiszuglói vonal (Csömöri út), 1889. István út- Hermina út- Állatkert, 1896. Retek utca- Déli pu., 1896. Elnök utcai vonal). Először a víteldíjak csökkentésével és a szolgáltatás fejlesztésével (pl. jobb lovak és új felépítmény) kísérleteztek, de gyorsan belátták a váltás elekerülhetetlenségét. A fővárossal kötött szerződésben vállalták, hogy a hálózatukat 1895 és 1899 között teljesen villamosítják. 1898-ban a Déli pályaudvar és a János kórház közötti vonal bezárásával gyakorlatilag eltűntek a lóvasutak Budapestről. Eztán csak Rákosszentmihályon és a Margitszigeten közlekedett egy-egy járat.

Az új BUR-villamos és az utolsó lóvasúti járat 1898. június 7-én. Forrás:welovebudapest.com/ Közlekedési Múzeum
Az új BUR-villamos és az utolsó lóvasúti járat 1898. június 7-én Forrás: welovebudapest.com/ Közlekedési Múzeum

Margitsziget

1869-ben nyitotta meg az itteni vonalata Budai Közúti Vaspálya Társaság. Az egyvágányú vonal a sziget déli végében kialakított hajóállomástól a sziget északi részében lévő másik hajóállomásig húzodott. A lóvasúton három forgalmi kitérő volt. A vonalat kezdetben öt kocsival szolgálták ki, a növekvő forgalom mellett azonban a XX. század elejére már tíz kocsit működtettek a vonalon. Mivel a vonal soha, a híd megnyitása után sem csatlakozott a városi hálózathoz, ezért a kocsiszínt is sziget déli végén alakították ki. 1910-ben felmerült a margitszigeti vonal villamosítása és meghosszabítása a Margit-hídig, de nem történtek gyakorlati lépések a megvalósítás érdekében. 1915-ben 230 méterrel meghosszabbították a vonalat. A vonal végül 1928. április 10-án szűnt meg, helyét az akkor elterjedő autóbusz-közlekedés vette át.

Margitszigeti lóvasút régi képeslapon. Forrás: sikerado
Margitszigeti lóvasút régi képeslapon. Forrás: sikerado.hu

Rákosszentmihályi vonal

Rákosszentmihályt először lóvasúttal kapcsolták a gödöllői HÉV-hez: 1893-ban alakult meg a Pusztaszentmihályi Közúti Vasúti Rt (PKV). A mai Nagyicce HÉV-állomás tőszomszédságából indult a 760 mm nyomtávú lóvasút, másik végpontja az Ilona utcánál volt. A településen járat hosszan kanyargott a menetrendje igazódott a HÉV-hez, menetidő 22 perc volt. Naponta 20 órán keresztül szállították az utasokat. Eleinte három lovuk és három kocsijuk volt. Az emlékezések szerint a lovak állapota hírhedt volt, megesett, hogy az egyik ló menetközben kilehelte a lelkét, és az utasoknak kellett a kocsit a végállomásra behúzni. Időnként maga az igazgató hajtotta a lovakat. Az utasok 80%-a bérlettel utazott. 1913-ban szűnt meg a társaság, azt követően, hogy 1911-ben elindult a BHÉV rákosszentmihályi vonala.

Rákosszentmihályi lóvasút régi képeslapon. Forrás: ilyenisvoltbudapest.hu
Rákosszentmihályi lóvasút régi képeslapon. Forrás: ilyenisvoltbudapest.hu

Újpest-rákospalotai vonal

1872-ben indított Újpest és Rákospalota között egyvágányú lóvasúti vonalat a Újpest- Rákospalotai Lóvonatú Vaspálya Társaság (URLVT). Útvonala a BKVT újpesti lóvasúti végállomásától a mai Árpád út–István út–Görgey Ar túr utca–Szilágyi utca– Pozsony utca útvonalon vezetett Rákospalota, Fő útig. Kezdetben három kitérő épült. A vonal veszteséges volt, amin új cég alakításával segíteni 1894-ben megalakult a Budapestvidéki Közúti Vasút Részvénytársaságot (BVKV). A üzemeltetést a BKVT-re bízták. 1896 végéig volt személy-, 1900-ig lóvasúti teherforgalom. Utána már kizárólag villamosok közlekedtek a hálózaton.

Az Újpest-Rákospalotai Lóvonatú Vaspálya Társaság 100 forintos részvénye. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
Az Újpest-Rákospalotai Lóvonatú Vaspálya Társaság 100 forintos részvénye. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Nosztalgiamenetek

Margitsziget

Angyalföldi vasútállomás

Nosztalgia lóvasút az angyalföldi vasútállomáson. Forrás: Sör és Sín, 2013.06.01.

Vasúttörténeti Park