Szentendrei HÉV-vonal

1888-ban adta át a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) a Filatorigát és Szentendre között gőzvontatású egyvágányú vonalat . 1889-ben a vonal üzemeltetését átvette az építtető cég leányvállalata, a Budapesti Helyi Érdekű Vasút (BHÉV). A HÉV-nek kezdetben nem kapcsolódott a városi tömegközlekedési hálózathoz, ezért az átadása után városi gőzüzemű vasutat építettek a Fő téri lóvasúti végállomáshoz, innen már a BKVT járatával lehetett eljutni a Lánchíd budai hídfőig.

Pomázi HÉV-állomás, 1900. Forrás: fortepan.hu
Pomázi HÉV-állomás, 1900. Forrás: fortepan.hu

Előzmények, tervek

A belső végállomást eredetileg a Fő térre tervezték, de nem kaptak hozzájárulást a hatóságoktól. BKVT tervezte a városi gőzvasuta meghosszabítását a Lánchídig és/vagy a vonal villamosítását is, de erre a társaság nem kapott engedélyt.

A vonal fejlődése

A fővároson belüli többszöri átszállás nem kedvezett az utasoknak, ami meg is látszott a vasút utasforgalmán. 1895-től a belső végállomás viszont átkerült Pálffy térre (a mai Bem József tér), ahol a villamoshálozat csomópontja volt. Ugyanekkor megszűnt a Filatotorigát-Fő tér vasút. Már akkor sokan szorgalmazták, hogy a belső végállomás inkább a Batthyány (Bomba) téren legyen, de ez hosszabbíás csak jóval később történt meg. 19-20. század fordulóján a vonatok kihasználtsága csak 38%-os volt, 1907-re ez 48%-ra emelkedett.

1913-14-ben átpítésre került a vonal, ami a Filatorigát és Szentendre között a második vágány kiépítését és a a teljes vonalon a vilamosítást is magába foglalta. A villamosítást követően a gőzmozdonyok csak a teherforgalomban közlekedtek.

1929-től már a teljes vonal kétvágányú volt. 1937-től már a Margit-híd budai hídfőjéig járt a HÉV.

1972-re meghosszabításra került a vonal a földalatt Batthyány térig, a Margit-hídi allomás is átkerült a felszín alá. Az 1970-es évek végén a nyomvonal-korrekciót végeztek: új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették a Benedek Elek utca megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely. Az egykori Filatorigát állomást már csak üzemi, ill. teherpályaudvarként üzemelt az 1990-es évekig. 1981-ben új modern állomás épült Békásmegyeren (ezzel egyidejűleg megszűntették a Békásmegyer-Pünkösdfürdő állomást és a Békásmegyer felső megállóhelyet).

Szentendrei HÉV-állomás, 1933. Forrás: fortepan.hu
Szentendrei HÉV-állomás, 1933. Forrás: fortepan.hu
Szentendrei HÉV-állomás, 1970-es évek. Forrás: egykor.hu
Szentendrei HÉV-állomás, 1970-es évek. Forrás: egykor.hu

MÁV-kapcsolat, az Óbudai vasútállomás

1892-ben adta át a MÁV a jobbparti (budai) körvasutat, mely a Déli pályaudvart kötötte össze Óbudával, főleg a közeli gyárak használták iparvágányként. 1895-ben került összekötésre a szentendrei HÉV-vonalával, így egyes szakaszon a MÁV tehervonatai a HÉV-szerelvényekkkel, más szakaszon a a villamosokkal közös vágányon közlekedtek. A körvasút a BHÉV kezelésébe került. 1896-ig, az Újpesti vasúti összekötőhíd átadásáig a MÁV esztergomi vonatainak végállomása a Császárfürdőnél volt, ahol a HÉV-nek is volt állomása. A MÁV teherforgalma 1972-ben a Margit-hídi HÉV-végállomás átépítésével a körvasút déli részén megszűnt, kivéve a Déli pu. és a Margit körúti Ganz Villamossági Gyár között az 1990-es évek közepéig.

1929-től közvetlen villamosított vágánykapcsolatkapcsolat létesül Óbuda vasútállomás és a HÉV között. Betétjáratot inditottak a Óbuda vasútállomásról a HÉV belső végállomásáig, ez a viszonylat 1969-ben megszűnik. 1945 és 1955 között, az Újpesti vasúti híd újjáépítéséig a az esztergomi vonatok a HÉV Császárfürdő állomásáról indultak. 2008-ban az Újpesti vasúti híd felújítása miatt a Budapest–Esztergom-vasútvonalon közlekedő dízel motorvonatok a HÉV Margit hídi felszíni ideiglenes végállomásáról indultak. A vonatok az Aquincumi elágazásig a HÉV vágányait használták. Az összekötő vágányt már csak ritkán, vasútüzemi célokra használják

Óbudai vasútállomás. Forrás: Wikimapia
Óbudai vasútállomás. Forrás: Wikimapia
HÉV és az esztergomi vonat a Margit-hídnál. Forrás: 1.bp.blogspot.com
HÉV és az esztergomi vonat a Margit-hídnál. Forrás: 1.bp.blogspot.com

Vonalhosszabbítási tervek

A XX. szazad legelején merült fel először, hogy a vonalat meg kellene hosszabbítani Visegrádig, vagy akár Esztergomig. A becsült költségek 4,5 milliós koránára rúgott volna, de a környező falvak együttesen csak kb. százezer koronát kívántak volna adni a célra. 1920-1921-ben megkezdődtek a szükséges földterületek kisajátítása, több mint 20 km-en még a földmunkát is elvégezték. A terv megvalósítása végül a gazdasági valság hiúsította meg. 1950-es évekbe került le a terv végleg a napirendről. Az 1920-as években felmerült pomáz–csobánkai szárnyvonal építése, de végül csak terv maradt.

1928-ban a BHÉV 8 járművel autóbuszjáratot indított Szentendre és Visegrád között, ami 1944-ig közlekedett. Voltak elképzelések a buszvonal Eszteromig történő meghosszabbítására, de ezt nem tartotta gazdaságosnak a BHÉV. 1950-es években újraindultak a HÉV-vonalhoz kapcsolódó buszjáratok (MÁVAUT, a hévek ekkoriban a MÁV-hoz tartoztak): Pomáz- Csobánka, Szentendre- Visegrád- Esztergom, Szentendre- Lajosforrás.

Forrás: Wikipedia
BHÉV MÁVAG M 16 típusú, a visegrádi vonalra beszerzett autóbusza. Forrás: fortepan.hu
 HÉV szerelvények a szentendrei végállomáson. Forrás: Wikipedia
HÉV szerelvények a szentendrei végállomáson. Forrás: Wikipedia