Villamostörténelem Budapesten 1918-ig

1887 -ben indult el az első villamosvonal teszt jelleggel a Budapesten Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti alsóvezetékes rendszerrel, 1000 mm nyomtávolsággal. A vonalon három kocsi (két motor és egy pót) állt forgalomba, amiket Bécsből szereztek be, ahol az ottani villamoskiállítás során próbaüzemben vettek részt. Az üzemeltetést Nagykörúti villamosvasút, 1888-tól Budapesti Városi Vasúti Vállalat (BVVV) végezte, amit a Lindheim és társa, Siemens&Halske és Balázs Mór alapított.

Nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt, 1887. Forrás: fortepan.hu
Nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt, 1887. Forrás: fortepan.hu

Előzmények

Az 1885-ben a főváros hosszasan tárgyalta a Városligetbe vezető Podmaniczky utcai és a Stáczió (Baross) utcai lóvasúti vonalak építésének ügyét. Balázs Mór ekkor a városligeti vonalra egy korszerűbb megoldásra, gőzüzemű kocsik közlekedtetésére kért engedélyt, amit a főváros kirendelt albizottsága támogatott is. Ilyen üzemre a BKVT-nek nem volt előjoga, annak a cégnek, amely nem óhajtotta figyelembe venni a főváros igényeit a város közlekedésének fejlesztésekor. 1886-ban németül és magyarul is megjelentette részletes közlekedésfejlesztési terveit. Elképzelésének lényege az volt, hogy a Duna-parton már részben villamosüzeműre építenek meg egy vonalat és ez csatlakozott volna a Podmaniczky és Baross utcai gőzüzemű vonalhoz.

A hőskor

Az felsővezetékes rendszert városszépítészeti okokból a Belvárosban akkor még nem engedélyezték, az itt alkalmazott alsóvezetékes rendszert később "budapesti rendszernek" nevezték. 1914-ben 135 kilométeres vonalhálózatból 38 kilométer volt alsóvezetékes. Az alsóvezetékes hálózatot tartották a jobbnak, ezért tervezték, hogy a jövőben átépítik felsővezetékes szakaszokat alsóvezetékessé. Közben viszont kiderült, hogy az alsóvezetékes hálózat telepítése és karbantartása nagyon drága. A kábel csatornában összegyűlt port és szemetet rendszeresen kézi erővel tisztítani kellett, télen sokszor leállt a villamosforgalom, ha befagytak a kábelcsatornák. A vágányoknak az elkülőnített, az úttest közepére való elhelyezését pedig "közbiztonsági szempontból" nem tartották jónak, ezért kerültek kezdetben a villamossínek az úttest két oldalára.

Egykocsis, ritkán kétkocsis vonatok jártak maximum 10 km/h sebeséggel, az Andrássy úton való áthaladást egy lovas rendőrnek kellett felügyelnie. A két végállomás között két megálló volt egy állandó az Andrássy útnál, egy feltételes a Szondy utcánál. A járművek első személyzete három főből állt: kalauz, járművezető, pályaőr.

Krisztina körút, mögötte a Vérmező. Háttérben a nyugati várlejtő, 1905. Forrás: fortepan.hu
Krisztina körút, mögötte a Vérmező. Háttérben a nyugati várlejtő, 1905. Forrás: fortepan.hu

BVVV (1891-től Budapesti Villamos Városi Vasút) első vonalai

  • 1889-ben indították el Budapest első, normál nyomtávolságú (1435 mm), de alsóvezetékes villamosvonalát az Egyetem tér és a Köztemető (Fiumei) út között, a Kecskeméti utca – Kálvin tér – Stáció (ma Baross) utca útvonalon. 1889-ben adták át a Podmaniczky utcai, szintén normál nyomtávú vonalat is, az Akadémia-Széchényi u.-Nádor u.- Podmsniczky u.-Aréna (Dózsa György) útvonalon.
  • Elbontották a próbavonalat, helyére normál nyomtávú vonalat hoztak létre, amely 1890 márciusától a Nyugati pályaudvar és a Rákóczi út, majd augusztustól az Üllői útig járt. 1892. június 5-étől a nagykörúti villamosok déli végállomása a Boráros tér lett
  • 1891-ben megnyílt a Király utcai villamosvonal a Nagykörút és a Városliget között, amit 1893-ban meghosszabbítottak a Nagymező utcán át az Andrássy útig.
  • 1891-ben indult el az Új köztemetői vonaluk is, amiből kiágazott egy kőbányai szárnyvonal, először gőzüzemmel, majd 1893/94-ben villamosítják ezt a viszonylatot, itt alakalmazzák először a felsővezetékes rendszert. (Vállalniuk kellett kezdetben, hogy az itt közlekedtetett kocsik alsó- és felsővezetékes forgalomra is alkalmasak legyenek )
  • A vállalatot kezdetben arra kötelezték, hogy tartson készenlétben vonalain gözmozdonyt is tartalékban, valójában ezeket a mozdonyokat a köztemetői vonalon közlekedtették.
Új Köztemető. A BVV Köztemetői Vasútjának 66-os sz. személykocsija. A háttérben a 74-es személykocsi is látszik, 1891-1893. Forrás: fortepan.hu
Új Köztemető. A BVV Köztemetői Vasútjának 66-os és 74-es sz. személykocsija, 1891-1893. Forrás: fortepan.hu
Az Akadémia és Városliget között közlekedő szerelvény, 1893.k. Forrás:  FSZEK Budapest Gyűjtemény
Az Akadémia és Városliget között közlekedő szerelvény, 1893.k. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) villamosvonalai

A vállalat 1887 után már alig épített lóvasúti vonalat. A fővárossal kötött szerződésben vállalták, hogy a lóvasúti hálózatukat 1895 és 1899 között teljesen villamosítják, ezt teljeítették is, 1898-ban megszűnt a cég lóvasúti forgalma.

1896-ban indult első villamosított vonaluk: Nyugati pu.- Újpest forgami telep.

A BKVT nyári motorkocsija. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
A BKVT nyári motorkocsija. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

BKVT vs BVVV

A BKVT nyerte el hosszas harc után koncessziót a Kossuth Lajos utcán és az Erzsébet hídon át Budára menő villamosvonal kiépítésére. A BVVV így továbbra is csak a pesti vonalakkal rendelkezett, kocsijai csak a Rác fürdőig járhattak át Budára. 1914-ben indult meg a villamosforgalom a hídon, így létrejött a kapcsolat a BKVT budai és pesti vonalai között. A BKVT és a BVVV konkurenciaharca követketkezménye a hosszú, párhuzamos, a Belvárost is átszelő vonalak kialakítása, hogy az utas lehetőleg ne vegye igénybe a másik cég járműveit. A főváros kötelezte ugyan a két céget, hogy úgy építsék ki a hálózatukat, hogy azon a másik cég kocsijai is tudjanak közlekedni, de ezt minden lehető módon igyekeztek kijátszani. Páldául 1896-tól jártak a BKVT villamosai a Szent István körúton, de a Nagykörút többi részén kiépített BVVV vonallal csak sokkal később kötötték össze. Máshol is hiányzott fontos vágánykapcsolat pl. Újpest és Kőbánya központjában.

További vonalak építése

BVVV
  • 1893. Király utcai vonal II. szakasza: Nagykörút- Andrássy út/Nagymező u. sarok
  • 1896. Népligeti vonal I. szakasz: Teleki tér- Vajda P. u.- Könyves Kálmán krt.
  • 1897. Liget tér- Kápolna tér
  • 1897. Boráros tér- Március 15-e tér
  • 1900. Pesti Dunapart: Március 15-e tér-Akadémia
  • 1900. Mester utcai vonal: Nagykörút- Ferencvárosi pu.
  • 1904. Belvárosi vonal: Egytem tér- Dunapart
  • 1905. Pesterzsébeti vonal I. szakasz: Gubacsi út- Török Flóris út
  • 1906. Hungária körúti vonal: Salgótarjáni út- Kerepesi út
  • 1906. Nagymező utcai vonal: Andrássy út- Podmaniczky u.
  • 1906. Könyves Kálmán úti vonal: Üllői út- Ferencvárosi pu.
  • 1908. Vágóhíd utcai vonal: Mester u.- Szent István kórház
  • 1909. Pesterzsébeti vonal II. szakasz: Határ út-Baross út-Török Flóris út
  • 1911. Belső-Terézvárosi vonal: Nagymező utca- Akácfa u.- Klazál u.- Rókus kórház
  • 1911-1913. Belső-Józsefvárosi vonal.
  • 1914. Rácfürdői vonal: Veres Pálné u.- Erzsébet híd- Hadnagy u.

BKVT
  • 1900. Hűvösvölgyi vonal (Budagyöngyétől)
  • 1900. Tétényi úti vonal
  • 1902. Farkasréti vonal
  • 1902. Erzsébet királyné útja I. szakasz: Thököly út- Nagy Lajos király út
  • 1903. Erzsébet királyné útja II. szakasz: Öv utcáig
  • 1903 1904. Haller utcai vonal: Üllői út- Soroksári út
  • 19031906. Közvágóhíd-Sertésközvágóhíd (Hentes utca)
  • 19031907. Vörösvári úti vonal: Fő tér-Bécsi út
  • 19031907. Budai Dunapart: Lánchíd- Szarvas tér
  • 19031907. Belső-Lipótváros: Deák tér- Szent István krt.
  • 19031913. Bécsi út: Zsigmond tér- Vörösvári út
  • 19031914. Erzsébet hídi vonal: Astoria-Döbrentei tér
Villamosvonalak 1918-ban
Villamosvonalak 1918-ban

Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV)

1887-ben már terveztek egy gőzvontatású vonalat a Józsefvárosi pu.- Városliget- Újpest útvonalon, de nem kaptak rá engedélyt. 1896-ban indítottak két járatot Újpest felé Ferdinánd hídtól, egyet a megyeri kápolnáig (B) és egyet Rákospalotáig (A). Ugyanebben az évben még elindítják a Lehel utca–Aréna úti aluljáró útvonalú viszonylatot is (F), ezt tovább akarták építeni a BVVV Podmaniczky utcai vonaláig, de ez nem valósult meg.. 1898-ban a BKVT megszerezte a BURV részvénytöbbségét. 1900-ban a két főjárat belső végállomását a Nyugati pályaudvarhoz helyezték át. 1907-ben elindult új járat az Istvántelki Főműhelyhez (C), illetve a hozzá kapcsolódó istvántelki szárnyvonalon az 1914-ig közlekedő, két körjárat (D és E): Mária u.- Ősz u.- Viola u. útvonalon a BKVT Vágány utcai vonaláig. 1911-ben elkészült a megyeri kápolnáig a fővonal északi meghosszabbítása a Baross utcán át.
H-vonal

B jelű villamos halad az István úton, 1910.k. Forrás:  villamosok.hu
"B" jelű villamos halad az István úton, 1910.k. Forrás: villamosok.hu
A jelű villamos halad a Lehel úton, 1932.k. Forrás:  FSZEK Budapest Gyűjtemény
"A" jelű villamos halad a Lehel úton, 1932.k. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Budapestvidéki Közúti Vasút (később Budapestvidéki Villamos Közúti Vasút: BVKV)

  • 1872-től üzemeltettek lóvasúti vonalat a BKVT újpesti lóvasúti végállomásától Rákospalotára és volt egy kaposztásmegyeri szárnyvonaluk is.
  • 1894-től a BKVT kezelésébe került.
  • 1897-re villamosították a rákospalotai fővonalat, majd 1900-tól villamos járt a Külső-Váci úti egyvágányú mellékvonalukon is.
  • 1908-ban beolvadtak a BHÉV-be
  • 1916-ra kétvágányosították a Váci úti vonalat.
  • 1923-ban a BSZKRt-hoz kerülnek vonalai.
A BVKV 240-es forgóvázas motorkocsija. Forrás: villamosok.hu
A BVKV 240-es forgóvázas motorkocsija. Forrás: villamosok.hu

Budapest-Szentlőrinci Hely Érdekű Vasút Rt. (BLVV)

1887-ben indította el gőzvontatású keskenynyomtávú egyvágányú vonalát a Nagyvárad tér és a Szentlőrinci(Pestszentlőrici) Téglagyár között. Kezdetben a teherszállítás dominált, a személyforgalom nem volt jelentős. 1889-ben a vonal meghosszabbításra került a Ludovikáig, ahol át lehetett szálllni a BKVT lóvasúti járataira a belváros felé. Tervbe volt a vonal meghoszabbítása a Kálvária térig, de erre végül nem kaptak meg az engedélyt. 1900-ban villamosították és átépítették kétvágányúra és normál nyomtávúra a vonalat, valamint. meghosszabbították a Szarvas csárda térig. Ugyanakkor a belső végállomás visszakerült a Nagyvárad térre, mert addigra odáig kiépült a BKVT villamoshálózata. 1906-ban a HÉV a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) kezelésébe került, beintegrálásra került villamoshálózatba, már egészen a belvárosig jártak a szerelvények. A vonalat fehér tárcsákkal jelölték, 1913-ban elindul a BVVV 50-es villamosa (Rókus kórház-Szarvas csárda tér). BLVV megtartotta formálisan a különállását, azután is, hogy 1923-tól a BSZKRT lett a tulajdonosa.

1900-ban az Üllői úti vámháztól a mai Ady Endre úton a lajosmizsei vasútig egyvágányú szárnyvonalat létesítettek. 1910-től már két vágányon közlekedhetnek a villamosok. Tervbe volt egy Wekerle-telepen keresztül Pesterzsébetig tartó vonal építése is, de ez végül nem valósult meg. A vonalat fekete tárcsákkal jelölték, majd az első világháború után ez a viszonylat lesz a 40-es villamos, majd 1959-től a 42-es.

A gőzvontatású lőrinci HÉV szerelvénye. Forrás:  veke.hu
A gőzvontatású lőrinci HÉV szerelvénye. Forrás: veke.hu
Villamos halad a Lehel úton, 1900.k. Forrás:  Wikipedia
Villamos halad a Lehel úton, 1900.k. Forrás: Wikipedia