Villamostörténelem Budapesten 1918-1945

1918 novemberében megalakult a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV). Közös írányítás alá került így a fővárosi közösségi közlekedés minden ágazata, amelyek korábban több különböző cég érdekkörébe tartoztak. A tulajdonosként a rendelet Budapest székesfőváros közöönségét jelöli meg, a régi tulajdonosoknak pedig kárpótlást helyezett kilátásba.

Ferenc József híd, 1920-as évek. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Ferenc József híd, 1920-as évek. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT)

1923-tól a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT) a BEVV jogutódja, a cég részvényei 100 százalékban a főváros tulajdonába kerültek Kezdetben csak a villamosvonalak és a földalatti tartoztak hozzá, de 1926-ban a BSZKRT-hez került a fogaskerekű vasút, 1932-ben a Fővárosi Autóbuszüzem és a Budai Hegypálya Rt. (a sikló), 1933-ban pedig a Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV). 1933-ban megindítják a budapesti trolibusz közlekedést (Óbuda).

BSZKRT kötvény. Forrás:  vatera.hu
BSZKRT kötvény. Forrás: vatera.hu

A hálózat

A vágányhálózat is erősen megújításra szorult, 1923-ra a vágányok fele szinte használhatatlan volt. 1923 és 1928 között a 193 km hosszan felújították a síneket, 1933-re ez a hossz már elérte 224 kilométert. Sok esetben módosításra került a vonalvezetés, megkönnyítve a hosszabb szerelvények közlekedését. 1924 végéig megszüntették a régi alsóvezetékes hálózatot. Sor került az áramellátás egységesítésére is, az országos hálózatról vett áramot a Kárpát utcai telepről tovabbították 11 alállomásra. A régi saját áramtermelő telepeit megszüntette Kisérleteztek a középperonos rendszerre való átállással a Nagykörúton és a Rákóczi úton.

Villamos sínhegesztés. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Villamos sínhegesztés. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Vonalak

Megépítettek viszont több, addig a korábbi konkurens cégek üzletpolitikája miatt hiányzó fontos vágánykapcsolatot:
  • 1924. a Nagykörúton a Nyugati pályaudvarnál
  • 1927. a Nagyvárad térnél
  • 1928. a Dózsa György úton
  • 1928. a Jászberényi úton
Új vonalak kiépítésére csak kisebb mértékben került sor:
  • 1925. Új lóversenytéri vonal
  • 1929. Szarvas csárda- Pestlőrinc, Béke tér vonal
  • 1929. Villányi úti vonal: Móricz Zsigmond körtér- Budaörsi út
  • 1930. Budaörsi út- Déli pályaudvar vonal
  • 1932. Nagyvásártelepi vonal
  • 1933. Bosnyák tér- Vezér út vonal
  • 1937. Petőfi hídi vonal: Boráros tér- Karinthy Frigyes utca
  • 1938. Nagykőrösi úti vonal
  • 1940-es évek pesterzsébeti hurok egyszerűsítése

Párhuzamos villamos- és autóbuszvonal működtetésére azonban 1932-ig nem került sor. Addig az autóbuszvonalak csak a villamos vasút hálózatát egészítették ki. Első villamossal és busszal is kiszoló szakasz a Belvárosban volt a Kecskeméti utcában, a második a Rákóczi úton.

Villamosvonalak 1930-ban. Forrás: villamosok.hu
Villamosvonalak 1930-ban. Forrás: villamosok.hu

Csomópontok

A két világháború között alakítottak ki először előre megtervezett, nagy közlekedési csomópontokat, a Széll Kálmán téri volt, amelyet 1941-ben adtak át a forgalomnak, a Móricz Zsigmond körtérit 1942-ben. Az átszállás körülményei ezeknek köszönhetően ugyan jelentősen javultak, ám több esetben évtizedekre konzerválták egyes járatok szigetüzem jellegét.

Széll Kálmán tér, 1941. Forrás: fortepan.hu
Széll Kálmán tér, 1941. Forrás: fortepan.hu

Járművek

Az átvett villamos járműpark nagyon vegyes volt: 28 féle motor- és 15 kféle pótkocsi, amik állapota a háborús években erősen leromlott. 1919. szeptemberében a villamoskocsik több mint fele nem volt üzemképes. 1920-as évek elején nagyszabású felújítási munkálatok zajlottak, pl. 1923-ban 108 motor- és 106 pótkocsi, 1924-ben 104 motor- és 224 pótkocsit újult meg. 1924-ben végleg eltűntek a nyitott nyári pótkocsik, zártszekrényűvé alakították ezeket. 1925-ban és 1930-ban 59 régi motorkocsit alakítottak át ikerkocsivá. 1924-ben bevezették az egységes négyjegyű pályaszámokat a BKVT és a BVVV korábbi rendszertelenül számozása helyett.

Új járművek beszerzésére először 1928-1931 között került sor : 32 db gyors utascserét lehetővé tevő un. középperonos ikerkocsik, amelyeket például a Nagykörúton vetettek be. A harmincas évek második felében a járműpark elavult tagjait a Beszkárt saját vállalkozásban elkezdte egységesíteni. Régi kocsik sokaságát alakították át duplafeljáróssá. 1940 körül beszereztek a Ganztól 75 darab korszerű motorkocsit: 3600-as, „Stuka". Így elterjedtek Budapesten a hosszabb, jét és háromkocsis szerelvények, de előfordultak ötkocsisok is. Az új járművek sajátos típusát képezte az a 41 darab, 1942-43 során villamos-közlekedésűre átalakított autóbusz, melyet a gumi- és benzinhiány, valamint a növekvő zsúfoltság miatt vettek át az autóbusz-üzemágtól.

Hungária kocsiszín, 1923. Forrás: fortepan.hu
Hungária kocsiszín, 1923. Forrás: fortepan.hu
Kispesti kocsiszín. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Kispesti kocsiszín. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény