Szombathely

1897. június 4-én indult el a villamosközlekedés Szombathelyen , az egyvágányú 1000 mm-es nyomtávú vonal kiindulópontja a pályaudvar volt. A szombathelyi volt a Dunántúl első villamosvasútja, az országban pedig a harmadik. Az építtető és üzemeltető a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. (VEMR) volt. Az áramellátást az ikervári vízierőmű biztosította. "A műtanrendőri bejárás alkalmával a vonal bejárása 11 percet és hét másodpercet vett igénybe. A Széll Kálmán utcában 15 m, a többi utcában mérsékelt, a kanyarokban 6 km-es sebességgel. Ezek szerint az átlagsebesség 7 km/h, s a pálya legkésőbb 13 perc alatt végighaladható."- Vasvármegye 1897.június 6.

Régi szombathelyi képeslap. Forrás: bedo.hu
Régi szombathelyi képeslap. Forrás: bedo.hu

Előzmények

1865-ben indult az első szombathelyi omnibuszjárat, egyik végállomása a vasútállomás volt. 1891-től működött meg az első olyan omnibuszjárat, amely már nem a pályaudvarhoz közlekedett. 10 krajcár volt a viteldíj az omnibuszokon. 1907-ben szűnt meg a városban az omnibuszforgalom.
1883 és 1894 között több cég próbálkozott sikertelenül ló,- gőz, illetve villamosvasút létesítésével.

Vonalak

  • A villamosvonalat először a régi pályaudvari épület és a Nagykar utcában lévő kocsiszínig és áramátalakító telepig építették ki
  • 1900-ban meghoszzabbításra került a vonal a Kálváriáig, a Szent István parkig.
  • 1903. december 18-ától a pályaudvar új felvételi épületéig hosszabbították meg az útvonalat.
  • 1915-ben a Kálvária utca végén átadták az új remízt, ami műhelyként és várócsarnokként üzemelt, ezzel az eredeti Nagykar utcai, a régi kocsiszínbe tartó leágazást valószínűleg felhagyták.
  • A legnagyobb kiterjedése a villamosvasútnak 3116 méter volt három kitérővel.
  • Többször tervezték a pálya bővítését. Az 1950-es évek elején a Csititóig és Herényig vitték volna a villamosvonalat, erre az akkori Közlekedési Minisztérium jelentős összeget el is különített. Ám a vonalat egyenesen vitték volna tovább a Fő tértől a Rákóczi Ferenc utcán keresztül a mostani városháza helyén át. Akkoriban azonban egy olyan épület volt a mostani városháza helyén ami az ÁVH tulajdona volt, így azt végül nem lehetett elbontani.
Szombathelyi közlekedés. Forrás: villamosok.hu
Szombathelyi közlekedés. Forrás:villamosok.hu
Szombathelyi villamos. Forrás: Kubinszky–Lovász–Villányi: Régi magyar villamosok, Budapest, 2000)
Szombathelyi villamos első üzemnapja. Forrás:Kubinszky–Lovász–Villányi: Régi magyar villamosok, Budapest, 2000)

Járművek

Az első három motorkocsit a Neuhausen am Rheinfall-i Sweizerische Industriegesellschaft és a genfi Compagnie de l'Industrie Électrique et Mécanique szállította. 1900-ban újabb két motorkocsit vásároltak, az új motorkocsik kivitele megegyezett a korábbi kocsikkal, de ezúttal a gyártó már valószínűleg a Roessemann & Kühnemann volt. A kocsik különlegessége, hogy postaláda is volt rajtuk. 1900-ban két nyitott pótkocsit is beszereztek, amiket hamarosan át is építettek zártszekrényű motorkocsivá. 1952-ben a hét régi motorkocsit egyszerre kivonták a forgalomból. Már 1951-ben megérkezett az öt, sínautóból átalakított kis motorkocsi, melyeket Budapesten, a Dózsa főműhelyben építettek. 1952 végén pedig forgalomba helyezték a két, volt BKVT J típusú kocsiból átépített villamost is.

Szombathelyi villamos. Forrás: villamosok.hu
Forrás: villamosok.hu

Információk

Sokáig elégnek bizonyúlt egy forduló lebonyolítására egy szóló motorkocsi. Csak a második világháború után nőtt meg annyira a forgalom, hogy rendszeresen egy-egy menetben két motorkocsi vagy egy ikerkocsi kerüljön beállításra. 1950-ben a város átvette az üzemet, Szombathelyi Villamos Vasút (SZVV) néven. Az 1970-es években évente 7 millió volt az utasforgalma. A villamos 5 percenként közlekedett, keresztülszelte a korabeli várost. Megbízható volt, reggel 5 órától az utolsó budapesti vonat érkezéséig, 23.15-ig, vagy annak késése esetén a beérkezésig közlekedett. A villamos vonaljegy 60 fillérbe került, miközben az autóbuszjegy 2 forintba akkoriban (egy kifli 40 fillér, egy tejföl 2,50 Ft volt).

A vég

Az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepció kimondta, hogy a vidéki városokban az egy vágányú villamosvasúti vonalakat meg kell szüntetni és a gépjárműközlekedést kell erősíteni, nagyon olcsó volt ugyanis a szovjet kőolaj. A villamosüzem 1974. augusztus 20-án szűntették meg, a fő indokok között szerepelt, hogy a villamos akadályozza a forgalmat, nincs irányjelzője és nem a menetiránynak megfelelő oldalon közlekedett. Az utolsó villamos legördülése után hamar felszedték a síneket. A villamoskocsik nagy része a MÉH telepen végezte, egyet szentendrei közlekedési múzeumba szállítottak, egy másik a grazi Tramway Múzeumba került.

Tervek

A 2009-es városi területrendezési koncepció keretében újra felvetődött a villamos pálya lefektetése. A tervek szerint 2 irányban 1 pályán épülne meg a hálózat, de ez nem a régi útvonalon menne, hanem a külső lakótelepeket kötné össze a belvárossal. A távlati tervekben a tram-train rendszer is szerepel, hogy a villamos HÉV-ként is szolgálna, így a városból Kőszegre, Felsőpulyára, Felsőőrre vagy akár Rumra is villamossal lehetne utazni.

Emlékek

A villamos emlékét az 1-es számú villamoskocsi őrzi, ami 1997–2007 között a főpályaudvar előtt volt kiállítva, azonban a rongálók miatt átkerült a Smidt Múzeum kertjébe.

Szoborvillamos Szombathelyen. Forrás: nyugat.huSzoborvillamos Szombathelyen. Forrás: L.E./nyugat.hu